Ez vérfürdő, nem drogháború

A spanyol El Mundo is tippel: egy szakállas fiatalember lehet a mindig pipázó és rejtélyes mexikói gerillavezér. A mexikói El Universal újabb tudósításban számolt be az egyre véresebb drogháborúról, és az elnök kifejezetten különös helyzetértékeléséről.

2010. 04. 02. 16:29
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Elmundo.es – Spanyolország

A liberális napilap csütörtökön vette át a mexikói Reforma című lapban megjelent valószínű képmást Mexikó rejtélyes gerillavezéréről, a mindig sísapkát viselő és rendszerint pipázó Marcos parancsnokhelyettesről. 1995-ben már közöltek róla egy maszk nélküli, feltételezett fényképet, és akkor még azt hitték, hogy ő az eltűnt volt egyetemi tanár, az 1957. június 19-én született Rafael Sebastián Guillén Vicente, aki most lenne 52 éves. Marcos és gerillaszervezete, a Zapatista Nemzeti Felszabadító Hadsereg (EZLN) 1994. január elsején került a világsajtó középpontjába, amikor föllázadt hazája, az Egyesült Államok, illetve Kanada között kötött szabad kereskedelmi szerződés (NAFTA) életbe léptetése ellen. A most közölt képek alapján viszont nála jóval fiatalabbnak látszik a szakállas gerillavezér, ha valóban Marcos látható a képeken. A mexikói konzervatív lap egyébként úgy jutott a képek birtokába, hogy egy ismeretlen férfi dossziét vitt a szerkesztőségbe, és az EZLN magas rangú vezetőjének mondta magát. Az átadott iratok stratégiai adatokat tartalmaznak a gerillák szervezetéről, például a fegyverekről, mobiltelefonszámokról, rejtekhelyekről, sőt a pénzügyi háttérről is.

Eluniversal.com.mx – Mexikó

A mexikói sajtó kénytelen nap mint nap foglalkozni a tavaly december közepén megölt egyik legfontosabb kartellvezér, Arturo Beltrán Leyva halála után elszabaduló drogháború egyre véresebb eseményeivel. A Főnökök főnökének és a Halálnak is nevezett Beltrán Leyva „eltűnése” óta egymással is vetélkedő kartellek új taktikát vetettek be a hadsereg ellen: szerdán már laktanyákat támadtak meg, sőt az utakon már kamionokat keresztbe fordítva csalják csapdába a hadsereg egységeit vagy a vetélytársak embereit. A magát függetlennek tekintő El Universal már évek óta külön rovatban tárgyalja az eseményeket és tisztában van a ténnyel: a kartellek a terület felosztásáért vívnak öldöklő harcot, ez is a melléklet címe. Helyi idő szerint szerdán a közép-mexikói Michoacán állambeli Apatzingan településen a tettesek a „szokásos” narkóüzenettel látták el a levágott fejeket, amelyeken a vetélytárs bérgyilkosoknak küldtek félelmetes üzenetet. Az elemzők egyelőre nem tudják, hogy miért éppen Lázaro Cárdenas (1934-1940), a máig legnépszerűbb mexikói elnök szobra előtt hagyták a fejeket. A konzervatív Felipe Calderón elnök, aki gyakorlatilag beiktatása, 2006. december elseje óta megindította a háborút a drogkartellek ellen, csütörtökön különös módon próbálta megnyugtatni a lakosságot: a látszat csal, nem olyan mérvű az erőszak, mint amilyennek látszik. A tények másról árulkodnak: 2005 óta márciusban esett áldozatul a legtöbb, 958 ember a drogháborúban. Az Egyesült Államok az erőszak terjedése miatt a nemzeti gárda alakulataival erősítette meg az Új-Mexikó állam Mexikóval határos területeit, sőt már a másik szomszédos állam, Arizona kormányzója is jelezte, fontolgatja a mexikói határrész megerősítését. A spanyol El Paísban a drogháború sikertelenségével és az elnökkel elégedetlen újságírók és szakértők hónapok óta közlik lesújtó vagy aggódó véleményüket, az elmúlt hetekben már szinte naponta.

Estadao.com.br – Brazília

A legnagyobb brazil város kisebbik lapja, az Estadao de Sao Paulo a héten több írásban foglalkozott azzal a hírrel, hogy a szövetségi kormány meghívására Brazíliában járt Douglas Fraser altábornagy, az Egyesült Államok déli hadseregcsoportjának parancsnoka. A két fél azt vitatta meg Brazíliavárosban, hogy Rio de Janeiróban kellene létrehozni a harmadik központot az 1940 óta az egyesült államokbeli Key Westben (Florida), illetve az 1958 vége óta a portugáliai Lisszabonban működő támaszponton kívül, hogy többek között összehangolják a kábítószer- és fegyvercsempészet, illetve a terrorizmus elleni küzdelmet. A brazil központ az Atlanti-óceán déli részét ellenőrizné. Az eddigi gyakorlat értelmében egyik központ sem engedné, hogy külföldi parancsnokság alatt végezzenek hadgyakorlatot a felügyelete alá tartozó területen. Csütörtökön a lap már arról számolt be, hogy a tervezett támaszpont akár már idén megkezdheti működését. A cikk külön kiemelte, hogy Fraser előkészítette az Egyesült Államok védelmi tárcavezetője, Robert Gates április közepére tervezett brazíliai útját is. Az F-18-as Super Hornet vadászgéppel ugyanis az Egyesült Államok is érdekelt a 36 brazil vadászgép felújítására kiírt tenderben, amelyben még a svéd Gripen és a francia Rafale is versenyben van.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.