„Látjátuk feleim szümtükhel...” + Képek

Legkorábbi fennmaradt magyar nyelvemlékeink között talán legisemrtebb a Halotti beszéd és az Ómagyar Mária-siralom; „Magyar ereklyék és jelképek” sorozatunk tizedik része „róluk” szól.

„Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isa, por ës homou vogymuk.” (Látjátok, feleim, szemetekkel, mik vagyunk: biza por és hamu vagyunk.) – így kezdődik legkorábbi magyar nyelvű szövegemlékünk, a Halotti beszéd és könyörgés.

Vélhetően 1192 és 1195 között, III. Béla idejében keletkezett, a Pray-kódex 136. lapján maradt fenn. Hogy ki fedezte fel, nem tudni pontosan, elsőként nyilvánosan Pray György jezsuita szerzetes számolt be róla, majd társa, Sajnovics János publikálta a teljes szöveget 1771-ben. Mivel a szöveget másolták, így szakértők szerint elképzelhető, hogy még korábban keletkezett.

A szöveg két részből áll: 26 sort tesz ki a temetési beszéd, majd további 6 sort a könyörgés. Európai viszonylatban is jelentős, mert a halotti beszédek műfaja csupán a reformáció idején vált általánossá.



Bár a szöveg jól olvasható, abból adódik probléma, hogy nem tudjuk, egy-egy adott latin betűt milyen hangok jelölésére használtak. A magyar hangzókészlet ugyanis jóval bővebb, mint a latin ábécé. Észrevehető, hogy az írnok több helyen is küzdött azzal, milyen betűt írjon le; ezt jelzi, hogy a gyakran elhangzó szavak nem egyformán jelennek meg a szövegben. Ilyen például a gyümölcs szó. Mindezek miatt az olvasása és az értelmezése sok esetlegességet tartalmaz.

Az Ómagyar Mária-siralom

Az első fennmaradt magyar nyelvű vers az Ómagyar Mária-siralom, amelyet feltehetően a 13. században, egy latin vers átköltéseként írtak. 1922-ben fedezték fel a Leuveni Kódex 134. lapján, amely 1982-ben került a magyar állam tulajdonába. Szerzője feltehetően Gotfrid domonkos rendi szerzetes, aki a 12. században élt. A vers fejlett rímeket, szép, tudatosan elhelyezett alliterációkat tartalmaz.

A költeményben Mária, Jézus anyja egyes szám első személyben fejezi ki fia kínhalála miatti kétségbeesett fájdalmát.


„Magyar ereklyék és jelképek” sorozatunk következő, s egyben utolsó részében a déli harangszóról lesz szó.

(forrás: wikipedia.hu)