„A politikának magán kell kezdeni a takarékoskodást”

A Die Welt beszámol arról, hogy tekintélyes német közgazdászok az alkotmánybíróságon támadták meg a görögöknek nyújtott segítségről elfogadott törvényt. A Focus idézi Daniel Cohn-Bendit zöldpárti EP-képviselőt, aki szerint Berlin és Párizs csak azzal a feltétellel támogatja Görögország megmentését, ha Athén fenntartja korábbi fegyvervásárlási szerződéseit. A Die Presse arról tudósít, hogy az SPÖ pártigazgatója szerint komoly megtakarításokat lehetne elérni, ha Ausztria több uniós tagállamban bezárná a külképviseleteit.

Die Welt (welt.de)

A konzervatív német napilap Az euró lázadók Görögország megsegítése ellen című cikkében foglalkozik néhány neves közgazdász és jogász alkotmánybírósági beadványával, sürgősségi eljárást kérve az alkotmánybírósághoz fordult közgazdászok egy csoportja, mert meg kívánják akadályozni a Görögországnak nyújtandó segélyről szóló törvény hatályba lépését. Ugyanis a beadvány készítői szerint a pénzügyi segítség ellentétben áll az uniós joggal. Anja Kesting a taláros testület szóvivője a lapnak kijelentette, a bírák vélhetően még a hétvégén meghozzák döntésüket: „Mi itt mindenre fel vagyunk készülve.” Ennél pontosabb becslésre csak a beadvány részleteinek ismerete után lesz lehetséges. A beadvány készítőinek reménye, hogy a bíróság tiltsa meg a szövetségi elnöknek a törvény aláírását, péntek délutánig nem teljesült. Karl Albrecht Schachtschneider mellett a beadványt Joachim Starbatty, Wilhelm Nölling és Wilhelm Hankel közgazdász, valamint Dieter Spethmann, a Thyssen egykori vezetője jegyzi. Spethmanns kivételével a professzorok már 1998-ban szintén egy alkotmánybírósági beadvánnyal megpróbálták megakadályozni az euró bevezetését. „A stabil valutaunió kísérlete megbukott” – fogalmazott Schachtschneider. A beadvány készítői szerint a Görögországnak nyújtott segítség jelentős lépés a „felelős közösség” irányába. Szerintük az alkotmánybíróság által a lisszaboni szerződés kapcsán 2009-ben megszabott határokon ez a törvény túllépett.

Focus (focus.de)

A müncheni hírmagazin Cohn-Bendit zsarolásról beszél című cikkében tudósít a zöldpárti EP képviselő meglepő kijelentéséről. Múlt héten Görögországban járt, és Giorgos Papandreou miniszterelnökkel tárgyalt, akit régóta ismer – nyilatkozta Daniel Cohn-Bendit pénteken Párizsban. Nicolas Sarkozy elnök és Francois Fillon miniszterelnök világossá tette Papandreounak, hogy Franciaország segíteni fog, de egy feltétellel, ha a korábban megkötött fegyverszállítási megállapodások továbbra is érvényben maradnak – nyilatkozta Cohn-Bendit. Angela Merkel kancellár is nyomást gyakorolt a görögökre, a német és francia állampolgársággal is rendelkező politikus szerint. A reménytelenül eladósodott Görögország, ami most csak az európai államok segítségével képes elkerülni az államcsődöt, ezért kénytelen megerősíteni több milliárd euró értékű hadiipari megrendeléseit – nyilatkozta a zöld politikus. Az európai hitelekért cserébe a görög kormány kénytelen „francia fregattokat 2,5 milliárd euró értékben, helikoptereket, repülőgépeket és német tengeralattjárókat” vásárolni. A szerződéseket még Papandreou elődje, Kosztasz Karamanlisz írta alá. A zöldek EP társ-frakcióvezetője felszólította a bizottságot, hogy készítsen jelentést az elmúlt években a Görögországgal és Törökországgal kötött fegyverszállítási megállapodásokról. „Hihetetlen, amint Merkel és Sarkozy miként bánnak a görög miniszterelnökkel” – háborgott Cohn-Bendit. „Mi pénzt adunk nekik, hogy fegyvert vásároljanak, ez teljesen álszent.”

Die Presse (diepresse.com)

A konzervatív osztrák napilapban Oliver Pink Rudas: Néhány EU államból visszahívhatók a nagykövetek címmel készített interjút az SPÖ pártigazgatójával. Laura Rudas, a néppárti pénzügyi államtitkár takarékossági javaslatával kapcsolatban kijelentette, meglepőnek tartja, hogy Andreas Lopatka (ÖVP) mindig a polgárok kárára kíván spórolni. A politikának magán kell kezdeni a takarékoskodást. Tényleg minden országban szükség van attaséra? – kérdezte a szocialista politikus. Tényleg nélkülözhetetlen, hogy minden uniós tagállamban saját nagykövetségünk legyen? Nem lehetne néhányat összevonni? Ugyanilyen alapon Lopatka egyszer átvizsgálhatná a mezőgazdasági bürokráciát. Ami az elmúlt húsz évben nem zsugorodott, pedig a munka nagy részét ma már Brüsszelben végzik. S akár feloszlathatná az ÖIAG-t (az osztrák állami vállalatokat irányító holdingot.). Ezt szerinte egy nap alatt meg lehetne tenni. Kérdésre válaszolva elmondta, nem tartja az Ausztriában is felmerült burka tilalom kérdését, valóban égető problémának. Többek között azért sem, mert olyan sok nő nem visel ilyet. Ennek ellenére a burkára, mint a nő elnyomásának jelképére tekint.