Még a felesége nevét sem tudja

A Wiener Zeitung arról ír, az osztrák pénzügyi felügyelet komoly veszélynek látja, hogy a háztartások majdnem harmada külföldi valutában vett fel hiteleket. A Tages-Anzeiger az állampolgárság-visszavonások számának növekedéséről tudósít.

Tages-Anzeiger (tagesanzeiger.ch)

A baloldali-liberális zürichi napilapban Reto Hunziker „Néhány férj még felesége családnevét sem tudja” címmel készített interjút Alexander Ott-tal, a berni idegenrendészet vezetőjével. 2000-ben mindössze 8 személytől vonták meg az állampolgárságot, akik könnyített feltételek közepette kapták meg azt, míg 2009-ben már 72 főtől. A legtöbb esetben az érintettek látszatházasságot kötöttek. Néhány esetben viszont elhallgatták, hogy büntetőeljárás folyik ellenük. A külföldiekkel kapcsolatos jogszabály 2008-as megváltoztatása óta mind gyakrabban találkoznak közvetített házassággal. Azóta ugyanis egy közös háztartás a feltétele a kultúrák közötti házassági kapcsolatoknak.

Amennyiben megállapítják a házastárs ellenőrzésekor, hogy nem laknak együtt közös háztartásban, elkezdik az ügy tisztázását. A hivatalok már érzékenyebbé váltak a téma iránt, így segítenek az ilyen párok felderítésében. Más hivatalos szervektől is kapnak tippeket, főként akkor, ha családon belüli erőszakról is szó van. Akkor is értesítik őket, ha az egyik házastárs bűnelkövetővé vált. Az egyik leggyakoribb módszer, hogy külön-külön kikérdezik a családtagokat. Ezek részben ellenőrző kérdések, ahol azt vizsgálják, mennyire azonosak a felek válaszai. A legkülönösebb esetekben a férj még azt sem tudja, mi a felesége családneve. Eddig öt évig lehetett visszavonni kiállítása után az állampolgárságot, ez a közeljövőben nyolc évre fog növekedni. Ennek következtében pedig tovább nőhet a leleplezett látszatházasságok száma.

A svájci állampolgárság visszavonása hosszadalmas folyamat. Először mindent be kell bizonyítani, majd szükséges minden fokot végigpereskedni. Ott szerint a jövőben csak nőni fog azok száma, akik ilyen és ehhez hasonló trükkökkel kívánják megszerezni a svájci állampolgárságot, mert az EU-n és az EFTA-n kívülről érkezőknek aligha van más lehetősége, mint házasságon keresztül megjelenni a svájci és az európai munkaerőpiacon. Az idegenrendészet vezetője elmondta, igen nehéz a látszatházasságot bizonyítani, mert a gyanú bizonyítása attól függ, mennyire készek az érintettek vallomást tenni. Példaként említette, hogy egy kábítószerfüggő svájci nő házasságot kötött egy nigériaival, aki egyúttal a szállítója volt. Ebben az esetben természetesen egyiküknek sem volt érdeke, hogy vallomást tegyen. Itt különösen nehéz a bizonyítás. Általában utána válik könnyebbé a bizonyítás, ha a kapcsolatban megjelenik az erőszak és a kényszerítés.

Amikor az idegenrendészet kiszáll és megkezdi a kihallgatást, akkor szokta az egyik fél elismerni, hogy nem szerelemből házasodott. Általában a külföldi fél férfi és többnyire pénz is szerepet játszik a látszatházasságok megkötésében, melyet igen gyakran hozománynak álcáznak. Egy svájci asszony például már elmerülni látszott az adósságai mocsarában, azonban kapott egy az első pillanatban visszautasíthatatlan ajánlatot. Ezzel azonban, mint utóbb kiderült, nem csökkentek a gondjai, sőt!

Wiener Zeitung (wienerzeitung.at)

A félhivatalos bécsi napilap Az osztrákok idegen valutában adósodnak el című cikkében tudósít a pénzügyi felügyelet (FMA) figyelmeztetéséről. Az idegen valutában felvett, az ausztriai magánháztartásoknak adott hitelek mértéke nemzetközi összehasonlításban rendkívül magas – nyilatkozta szerdán Helmut Ettl és Kurt Pribil, a FMA elnökségének tagjai. Ezt a tényt a nemzetközi pénzügyi intézmények – a Nemzetközi Valutaalap (IWF) és a Világbank – is bírálták. A pénzügyi válság mélyülésével az FMA már 2008 októberében azt ajánlotta a bankoknak, hogy ne adjanak hiteleket külföldi valutában a háztartásoknak. Ennek megfelelően arányuk 2009 negyedik negyedévében 1,6 százalékkal csökkent.

Most a belföldi ügyfelek esetében e hitelek összesen 52,3 milliárd euróra rúgnak, de tekintettel a kockázatokra, a felügyelet további csökkentést tart szükségesnek. „Megállapodtunk az osztrák bankokkal, hogy fogyasztási hiteleknél nem nyújtanak tovább külföldi valutában hiteleket. További lépésekért azonban szükséges a nemzetközi egyeztetés” – nyilatkozta Ettl. „A fogyasztási hitelek a legveszélyesebbek, mert ott nincs biztosíték. A jelzáloghiteleknél legalább létezik egy biztosíték” – fűzte hozzá. A háztartások hiteleinek 30 százaléka svájci frankban, vagy japán jenben áll. Az alacsony kamatok és az erős euró számos osztrákot csábított erre a megoldásra.