Az elmúlt húsz év alatt először fordul elő, hogy a győztes párt nem akasztotta szögre a programot, mint az előszobában a kabátot, hanem magával vitte a kormányba – fogalmazott Simon János politológus.
Azzal, hogy a választási programot kormányprogrammá emelte, a kormányzó erő továbbra is vállalja azt, amit a kampányban elmondott. Húsz éve először fordul elő, hogy ezt deklaratíve is megtegye az új kormány, hogy az ígéreteit ezáltal betartsa és megszolgálja a választók bizalmát. A választási program így továbbra is számon kérhető lesz a győztes párton. Eddig mindegyik párt kijelentette, hogy koalícióban kormányoz, s így módosítani kell ígéreteit a partnerre való tekintettel – emelte ki Simon a felelősség kérdését.
Az EU-támogatások 50 százalékát kapják meg a kis- és középvállalkozások
Kérdésünkre, hogy mihez kezd a program szerint az új kormány az előző kabinet által létrehozott „űrrel”, a gazdasági és morális kifosztottsággal, Simon rámutatott: most a társadalom döntő többsége állt egy párt mögé, s új társadalmi szerződés született. „A program lényege az összefogás, a nemzeti együttműködés rendszerének kiépítése, nagyobb ívű program annál, mint hogy reflektáljon egy egyszerű kormányváltásra” – tette hozzá.
A program hívószavai közül Simon a „munka, otthon, család, egészség, rend” felsorolását emelte ki, és felhívta a figyelmet, hogy a 86 oldalas dokumentum szinte egyharmada a gazdaságról szól. A gazdaságon belül pedig „olyan alapdolgokról, melyhez eddig egyetlen kormány sem nyúlt bátran: az adórendszer egyszerűsítése, az adók csökkentése, a munkahelyteremtés, a szociális biztonság, az otthonteremtés és a fiatalok támogatása”.
A program választ ad arra a nyolcvanas években megfogalmazott igényre is, hogy a társadalmi tőkét kell emelni: a vállalkozások kooperációját regionálisan is ösztönzi hitelkedvezményekkel, adócsökkentésekkel és az EU-támogatások 50 százalékát fordítja a kis- és középvállalkozások támogatására.
A gazdaság területén a legnagyobb gondot eddig az jelentette, hogy nyolc éve annyi pénz érkezett Brüsszelből, mint eddig soha, ám az is igaz, hogy soha ilyen kevés pénzt nem kaptak a kis- és középvállalkozók, mint az elmúlt hét-nyolc évben – hangoztatta a politológus. Itt áttörés várható: mintha a Széchenyi-program új energiát kapna.
A szakképzés rendszerének újragondolása lényeges pontja a programnak: a vállalkozók szövetsége által korábban megfogalmazott probléma, hogy a képzés jelenlegi rendszere már árt a gazdaság fejlődésének, most választ kaphat – fűzte hozzá.
Rend lesz
Az adócsökkentés mellett lényeges a társadalmi rendcsinálás, ezt mintha az előző kormány tudatosan nem akarta volna megtenni. Gerjesztette a feszültséget, a bűnözés ellen csak verbálisan tettek, ám most mintha tettekbe is átmenne ez a szándék. Ez az egyik oka annak, hogy ez egy olyan program, „amiről még sokáig fogunk beszélni, hiszen a nemzeti ügyek minden területére kiterjed”.
Az MNO kérdésére válaszolva a politológus rámutatott: a programban az állam kiemelt szerepe nem úgy jelenik meg, hogy az osztogató szerepét akarja eljátszani, nem paternalista államról van szó: ez egy fontos kitétel az államszocialista és a mostani államfölfogás között. Olyan államról van szó, amely a polgárokkal egyeztetve, velük együttműködve, aktivizálva őket és az ő cselekvő részvételükkel akarják megoldani a problémát.
Ezért szól program a nemzeti egységről, az állam nem egyedül próbálja megoldani a problémákat – vélte Simon.
A cigányság széles rétegeihez már nem jutott el a támogatás
A program cigánykérdést érintő részeiről Simon elmondta: óriási deficitje volt a korábbi rendszernek, „hogy csak beszélt, beszélt” a problémáról. A cigány elitet „táplálta” médiafelülettel is, de a cigányság széles rétegeihez nem jutott el a támogatás, a segítség.
– Itt is radikális áttörést várok mind az oktatás, mind a munkahelyteremtés terén. Ez a program nemcsak az elitet érinti, hanem lemegy azokhoz is akikről szól: „segíts magadon, az állam is megsegít” – összegezte Simon a program filozófiáját.
Visszaállítják a kormány demokratikus működését
A benyújtott kormányprogram legnagyobb újdonsága, hogy szemben mondjuk 2006-tal, azt tartalmazza, foglalja össze, amit korábban ígértek a kormányra kerülők – emelte ki a kormányprogram kapcsán Boros Bánk Levente.
A politológus a szombaton benyújtott Nemzeti Együttműködés Programjáról az MNO-nak elmondta: nincs különbség a választási program és a kormányprogram között, s ez szokatlannak is nevezhető Magyarországon. Szemben mondjuk a Gyurcsány-kormány 2006-os megalakulásával, amikor köszönőviszonyban sem volt a kettő egymással – tette hozzá. A Nemzeti Együttműködés Programja jó összefoglalása annak, amit a Fidesztől korábban hallani lehetett.
Inkább a prioritásokat jeleníti meg a program, azt hogy milyen területeken, és azoknak milyen részterületein akar munkálkodni az új kormány – emelte ki Boros Bánk Levente az MNO kérdésére. Az irányokat határozza meg, a főbb csapásirányokat fekteti le a kormányprogram.
Boros Bánk szerint újdonság maga a cím is, az együttműködés kinyilvánítása. Kifejezi a program, hogy széles alapokra kívánják helyezni a kormányzást, valóban a 3/3-ot akarják képviselni, az ellenzék véleményének figyelembevételével – fogalmazott az elemző.
A politológus szerint fontos az ötödik fejezet, mely az Itt az idő, hogy visszaállítsuk a demokratikus normákat címet viseli. Az elemző hozzátette: a demokratikus normák kiemelése az elmúlt húsz év kormányprogramjaihoz képest újdonságnak számít. A Fidesz az őt ért vádakkal szemben („királyság, diktatúra") itt szögezi le, hogy demokratikus alapokon áll. Ráadásul visszaállítja a kormány demokratikus működését, ami 2006 óta nem volt evidencia – emlékeztetett Boros Bánk.
origo.hu
Rákay Philip is megkapta idén a Vasvári-díjat
