Gőzerővel privatizál Görögország, a vasúttal kezdték

Görögország – ígéretéhez híven – azonnali válságkezelő lépéseket tett. Első intézkedésként az állami vagyon egy részét privatizálták, de a hadsereg kiadásait is le kívánják faragni. Londoni elemzők aggódva figyelik a görög válságkezelést, a CEBR szerint nehezíti a mediterrán ország helyzetét, hogy két súlyos problémával (adósság és versenyképesség) kell egyszerre megküzdeniük.

MNO
2010. 06. 02. 12:43
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A görög versenyképességi és adósságproblémák megoldhatatlanok az euróövezeten belül, kilépése esetén azonban Görögország szinte bizonyosan törlesztésképtelenné válna, ha nem konvertálja euróadósságát új, saját fizetőeszközére – áll az egyik vezető londoni gazdaságelemző és előrejelző cég új helyzetértékelésében.

A Centre for Economics and Business Research (CEBR) elemzése szerint egy euróövezeti tagállam akkor képes megoldani gondjait, ha versenyképességi problémája van adósságprobléma nélkül, vagy ha adósságproblémája van versenyképességi probléma nélkül. A súlyos adósságválsággal küszködő Görögországnak azonban nagyon komoly versenyképességi gondjai is vannak: exportjának értéke 25 százalékkal zuhant az euró bevezetése óta, és a kivitel értéke a belső fogyasztásnak nem egészen a negyede.

A szintén eladósodott és magas államháztartási hiánnyal bajlódó Írországban viszont az export a háztartási kiadások 176 százaléka. A CEBR szakértői szerint Görögország problémái valutaleértékelés nélkül megoldhatatlannak tűnnek.

Elsőként a vasutat árusították ki

A görög kormány 49 százaléknyi részt ad el az OSE vasúttársaságból és 39 százaléknyi állami tulajdonhányadot a Hellenic Post postavállalatból – jelentette be a görög kormány szerdai ülése után a pénzügyminiszter. Jeórjiosz Papakonsztantinu ugyanakkor azt is mondta, hogy az állam megtartja jelenlegi tulajdoni hányadát az OTE távközlési cégben és a PPC közüzemi vállalatban. A komoly államháztartási hiánnyal küszködő görög kormány arról is döntött, hogy 23 százaléknyi tulajdonrészt értékesít a szaloniki EYATH vízműben, illetve az állam teljesen kivonul a kaszinókból. Ezenfelül előkészíti a görög gázipari monopolcég privatizációját. Az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap által nyújtott 110 milliárd eurós mentőcsomag feltételeként Görögország egyebek között azt vállalta, hogy az év végére részletes privatizációs tervet készít, a magánosítással évente 1 milliárd euróval növeli a költségvetés bevételét 2011 és 2013 között.

A hadsereg nadrágszíján is húznak

Panosz Beglitisz miniszterhelyettes, a nemzetvédelmi tárca beszerzésekért felelős vezetője szerdán bejelentette, hogy elhalasztják a hadihajó- és vadászgép-vásárlási terveket. A minisztérium hat darab francia, FREMM típusú fregatt megvásárlásáról tárgyal a francia gyártóval, és 40 vadászgép beszerzését is tervezi. Az adósságválság miatt azonban nem engedheti meg a több milliárd eurós fejlesztést.

„Figyelembe kell vennünk a gazdasági helyzetet. A tárgyalásokat ugyan folytatjuk, de nem jelölünk ki határidőt a lezárásukra” – mondta Beglitisz az AP amerikai hírügynökségnek.

Az évtizedes görög–török feszültség miatt Görögország az Európai Unióban a legtöbb pénzt fordítja hadserege fejlesztésére, a NATO-ban pedig a katonai kiadásokat tekintve a második helyen áll az Egyesült Államok mögött. A NATO-tagok évente átlagosan a hazai össztermék 1,7 százalékát fordítják védelmi kiadásokra, míg Görögország 3 százalék feletti összeget.

Korábbi sajtójelentések szerint Franciaország és Németország a pénzügyi összeomlással fenyegető adósságválság ellenére megpróbálta rábírni az athéni vezetést, hogy ne állítsák le a tervbe vett katonai célú fejlesztéseket. Berlin amellett is kardoskodott, hogy Athén a német, olasz, spanyol és brit cégek közös termékét, az Eurofighter vadászgépet válassza. Párizs azt próbálta elérni, hogy a fregattok mellett a repülők is franciák legyenek; a Rafale típust ajánlotta a görög partner figyelmébe.

„Van a Rafele, a Eurofighter, és vannak persze az amerikai F16-os, F18-as és F35-ös modellek is, de nem tartunk még a döntésnél” – mondta a miniszterhelyettes. Panosz Beglitisz hozzátette: leállítják az orosz páncélozott harcjárművek beszerzését is, amelyet az előző kormány indított. „Elölröl kezdjük a tárgyalásokat az oroszokkal” – mondta Beglitisz.

Panosz Beglitisz egy korábbi bejelentése szerint nemcsak a fejlesztéseket fogják vissza, hanem a működési kiadásokat is 12,5 százalékkal csökkentik az egy évvel korábbihoz képest. A védelmi minisztérium az idén összesen 6 milliárd euróval – a GDP 2,8 százalékával megegyező összeggel – rendelkezik a tavalyi 6,8 milliárd után.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.