Der Spiegel (Spiegel.de)
A baloldali német hírmagazin A hamburgi SPD felszólítja utánpótlás-politikusát a kilépésre című cikkében tudósít egy nagy ívűnek induló karrier végéről.
A látszatházasság közvetítése miatt elítélt Bülent Ciftliknek el kell hagynia a szociáldemokrata pártot: Olaf Scholz tartományi pártelnök felszólította őt, hogy hagyja el a pártot, és távozzon a frakcióból. „Ha ezt a lépést nem teszi meg magától, akkor a tartományi elnökség és a frakció zárja ki” – magyarázta Scholz. Néhány hónappal ezelőtt még a török bevándorlók fia az SPD reménysége volt, akit az egykori szövetségi munkaügyi miniszter különösen támogatott. A hamburgi választások után a befolyásos Bild Zeitung az altonai Obamaként ünnepelte Ciftliket, ebből azonban semmi sem maradt. Ciftlik ellen súlyos vádak hangzottak el. A karrier végét egy hamburgi ítélet hozta: hétfőn a bíróság bűnösnek találta és 12 000 euró megfizetésére ítélte látszatházasság közvetítéséért.
Az államügyészség szerint a hamburgi testület tagja látszatházasságot közvetített egykori német barátnője és egy török állampolgár között, hogy tartózkodási engedélyt kapjon. A házasság ellentételezéseként – néhány nappal a 2008-as hamburgi választások előtt – az ismerős 3000 eurót fizetett a nőnek, aki ezt a pénzt hitelként kampánycélokra továbbadta Ciftliknek. A barátnőt és a törököt szintén a vádlottak padjára ültették. A török állampolgárt 6000 eurós pénzbüntetésre ítélték, a volt barátnőt két évre felfüggesztve 4900 eurós figyelmeztetésben részesítették. Ciftlik, a hamburgi SPD volt szóvivője már a tárgyalás kezdetén felfüggesztette mandátumát.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (Faz.net)
A konzervatív német napilap Wulff esélyt lát az első fordulóban című cikkében találgatja a mai elnökválasztás kimenetelét.
Pontosan harminc nappal Köhler lemondása után – az utolsó alkotmányos időpontban – választja meg az elnökválasztó testület a távozó államfő utódját, a választás színhelye a Reichstag épülete. Köhler május 31-én mindenkit meglepve és sokakat felbosszantva lemondott, utódja megválasztásán nem vesz részt. A volt elnökök közül Roman Herzog jelezte, hogy indulni kíván a választáson.
Az elnökválasztó grémium 622 Bundestag-képviselőből és ugyanannyi tartományi delegáltból áll, akiket a lakosságszám és a gyűlésekbe delegált pártok ereje alapján állították össze. Az 1244 küldöttből 644 a CDU/CSU–FDP-koalícióhoz tartozik, ők Wulffot jelölték. Az SPD és a Zöldek, akik Joachim Gauckot indították, 462 emberrel rendelkeznek, míg a Baloldali Párt a maga 124 küldöttjével Lukrezia Jochimsen képviselőnőt indította. A radikális NPD – három delegáltjával – Frank Rennicke énekest jelölte. A tízfős Szabad Választói Csoport Joachim Gauck mellett tette le a garast.
A koalíciós pártok a választások előtt magabiztosan állították, hogy Wulff lesz az új elnök. Peter Altmaier (CDU) frakcióigazgató kedden kijelentette: a választás napja a koalíció számára a „működőképességünk bizonyítéka” lesz. Legkésőbb a harmadik fordulóban, amikor nem szükséges az abszolút többség, Wulffot megválasztják. Volker Kauder CDU-frakcióvezető kijelentette: nagyon szép lenne, ha Wulffot az első fordulóban megválasztanák, de abban sem lát kivetnivalót, ha csak a második fordulóban nyer a jelölt. Guido Westerwelle FDP-elnök hétfőn kijelentette: ő legfeljebb öt „elhajlóra” számít a pártjából.
Az elnökkel szembeni alkotmányos előírás, hogy „semmilyen fizetett pozíciót” nem tölthet be. Wulff egy különteremben várja a választási eredményt, mely után aláírhatja elkészített lemondó nyilatkozatát hannoveri miniszterelnöki posztjáról. Helyét várhatóan Hermann Dinklanak, a tartományi gyűlés elnöke veszi át.
Ezt követően Wulff elfogadhatja elnöki megválasztását. A Bundestag-vezetés bejelentette: mielőtt feltennék a kérdést, hogy a nyertes elvállalja-e az elnökséget, meggyőződnek arról, hogy minden ezzel össze nem egyeztethető posztjáról lemondott-e.
Manfred Weber és Brüsszel fizeti Magyar Péter országjárását