Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali német hírmagazin Mindenki a Moszad-ügynököt akarja című cikkében tudósít a német–izraeli kötélhúzásról. A Haaretz című lap mellébeszélés nélkül felveti a kérdést: „Izrael további szövetségest veszít a dubaji merénylet miatt?” Az újság egy állítólagos Moszad-ügynök lengyelországi letartóztatásáról tudósít. Mivel a lengyel rendőrség a karlsruhei szövetségi államügyészség letartóztatási parancsa alapján lépett akcióba, ezért az izraeli állampolgárt Németországnak kellene kiadni. Izrael jelentős nyomást gyakorol Varsóra, hogy a férfit ne Berlinnek adja át, hanem hazájába toloncolja ki. Stasz Miszeznyikov hangsúlyozta, Izrael működő jogrendszerrel rendelkezik és maga is vizsgálja az illetővel szembeni vádakat. „Szabad arra emlékeztetnem, hogy Lengyelország nem része Németországnak és ezért teljesen függetlenül dönt” – fogalmazott az ultranacionalista Mi Házunk Izrael Párt politikusa. Izraeli lapértesülések szerint Varsó rendkívül kényes helyzetben érzi magát, hiszen egyrészt kiadatási szerződése van Németországgal, ugyanakkor kiváló kapcsolatokat ápol Tel-Avivval is. A Der Spiegel értesülése szerint június 4-én tartóztatták fel a férfit Varsóban. Két nappal később a nemzetközi elfogatóparancs alapján őrizetbe is vették. A férfi egy Uri Brodsky névre kiállított útlevéllel kívánt beutazni Lengyelországba. „Brodsky” a dubaji Mahmud al-Mabhuh Hamász-funkcionárius elleni merénylet logisztikai előkészületeit végezte január 19-én. Nyilvánvalóan a Moszadnak dolgozott Németországban, ezért kérték a német szervek a letartóztatását. A német szolgálatok ismeretei szerint az izraeli állampolgár 2009 tavaszán egy másik feltételezett izraeli ügynökkel közösen felkereste a kölni lakcímnyilvántartót, ahol német útlevelet igényelt. Így egy Michael Bodenheimer névre kiállított német útlevéllel részt vett a Dubajban megszervezett gyilkosságban.
Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (faz.net)
A konzervatív német napilap vasárnapi kiadásában Patrick Welter A német euró halott című cikkében elemzi az európai valutaunió májusi történéseit. A kormányok, még a német is, jó messze eltávolodott attól a stabilitási alapelvtől, amit maga Németország harcolt ki korábban az euró szilárdsága érdekében. A Görögországnak nyújtott segítséget úgy alakították, hogy jogilag még megfelelő legyen. Gazdasági értelemben azonban ez megsértette a maastrichti szerződés kisegítési tilalmat tartalmazó alapelvét. Majd nem sokkal később a költségvetési bűnöket elkövetők számára létrehozott 500 milliárd eurós mentőcsomag a görög kivételt elvvé emelte. Igaz, egyelőre csak három évre, de lehetőség van a kivétel meghosszabbítására. Olaf Sievert közgazdász 1992-ben már kijelentette, a rend alapvető feltétele, hogy a valutaunióban mindenki maga viselje a felelősséget az általa felhalmozott államadósságért. A valutaunió eme német modelljét, mely nem válik támogatási unióvá, Európa eltemette, s ezzel nagy lépést tett az euróövezet gazdasági kormánya felé.
origo.hu
Napi balfék: Bud Spencer tanácsai a diszkójampinak
