Kommunizmustagadó a Baloldali Párt elnökjelöltje

A Tages-Anzeiger beszámol arról, hogy Bern másfél millió frankért megvásárolta egy majd két éve Líbiában raboskodó svájci állampolgár szabadságát. A Hamburger Abendblatt arról tudósít, hogy a Baloldali Párt államfőjelöltje továbbra sem hajlandó egyértelműen elítélni az NDK-t.

Tages-Anzeiger (tagesanzeiger.ch)

A baloldali-liberális zürichi napilap Svájc másfél millió frankot fizetett egy bankszámlára című cikkében foglalkozik a közel két éve fogva tartott Max Göldi kiszabadulásával. Svájc másfél millió frankot utalt át egy német bankszámlára, hogy Max Göldi kiszabaduljon líbiai fogságából. A pénz Tripoli kárát hivatott megtéríteni abban az esetben, ha nem sikerül megtalálni, hogy ki juttatta el Hannibal Kadhafinak a genfi rendőrségen készült fényképeit a Tribune de Genève című laphoz. A Radio RSR (Svájc franciaajkú közösségének közszolgálati rádiója – a szerk.) információit szerda este megerősítette a berni külügyminisztérium is. Eddig azonban egyetlen rappent sem utaltak át Líbiának, hangsúlyozta Lars Knuchel, a minisztérium tájékoztatási osztályának vezetője. A végleges megállapodásról tovább zajlanak a tárgyalások. Max Göldit a svájci–tunéziai kettős állampolgárságú Rachid Hamdanival közösen tartóztatták le Líbiában 2008 nyarán, néhány nappal azután, hogy Moammar Kadhafi líbiai diktátor fiát és annak feleségét, Alinét Genfben őrizetbe vették, mert bántalmazták a szállodai személyzetet. Göldi több mint 700 napos fogva tartás után vasárnap elhagyhatta az észak-afrikai országot. Hamdanit már az év elején elengedték.

Hamburger Abendblatt (abendblatt.de)

A hamburgi félbulvár napilapban Jochen Gaugele és Karsten Kammholz Luc Jochimsen: Gauck nem békülékeny címmel készített interjút a Baloldali Párt államfőjelöltjével. Az interjú pikantériája, hogy ma van az 1953. június 17-i kelet-berlini népfelkelés évfordulója. A Baloldali Párt elnökjelöltje szerint nem magától értetődő az NDK-t a jogállamot lábbal tipró alakulatnak nevezni. Mint fogalmazott: „Az NDK olyan állam volt, mely valóban megbocsáthatatlan igazságtalanságokat követett el polgáraival szemben. Jogi értelemben azonban nem lehet a jogállamiságot lábbal tipró államalakulatnak nevezni.” A riporterek ama felvetésére, hogy ennek megállapításához nem elegendő-e a berlini fal felhúzása és a határon uralkodó tűzparancs, Jochimsen kijelentette: „Az ilyen definícióknak ki kell állnia a jogi próbát is.” A fenti fogalom azonban szerinte erre nem alkalmas.