Lengyel választás: aki mer, az veszít? + Képek

A választások két fordulója között elemzők úgy vélik: bizonyos értelemben mindkét fél ellenérdekelt a győzelemben. Jaroslaw Kaczynski visszafogott kampányt folytat, az első forduló győztese, a nemzeti liberális Bronislaw Komorowski tábora továbbra is az ellenfél lejáratására törekszik.

Míg az első forduló előtt szinte nem is zajlott kampány a lengyel elnökválasztáson, a két forduló között elég egyoldalú a küzdelem, mely szinte kimerül a nemzeti-liberális, kormányzó Polgári Platform (PO) baloldali és liberális támogatóinak demonstratív kiállásában – Kaczynski szokásos ostorozása mellett. A Jog és Igazságosság (PiS) egyelőre visszafogott stílusban szólítja meg a választókat.

A hitre épít

Jaroslaw Kaczynski, az első forduló vesztese (a szavazatok 36,74 százalékát kapta), az április 10-én történt, történelmi lengyel légikatasztrófában elhunyt Lech Kaczynski ikertestvére eddig klasszikus kampányeszközöket használt – tájékoztatnak varsói elemzők – , ami két elemre épült: a hitre és a hazaszeretetre. Lengyelország érdekében dolgozik, a lengyeleknek akar jót, mondja.

A konzervatív politikus mérsékelt politizálással igyekezett megőrizni vagy akár növelni híveinek táborát. Nem foglalkozott a lezuhant géppel kapcsolatos oroszországi dokumentumok ellentmondásaival, bár egyelőre nem tűnik kizártnak, hogy ezt a kártyát is leteheti az asztalra. A Szolidaritás mozgalom nagy öregjeinek is az a véleménye, hogy szoros eredménnyel ugyan, de Kaczynski nyeri a voksolást a második fordulóban.

Segít a bal

Az első fordulóban riválisát maga mögé utasító Bronislaw Komorowski, a jobbközép Polgári Platform (PO) jelöltje (a voksok 41,22 százalékát nyerte el) esetében talán épp ezért némi identitászavarról beszélhetünk. Az ideiglenes lengyel államfő már az első körben szinte ellenfél nélkül küzdött: Kaczynski például azzal volt elfoglalva, hogy közölje édesanyjával a tragikus hírt, testvérének halálát. Az ikrek édesanyját ugyanis nem értesítették fia halálhíréről, attól tartva, hogy az idős asszony számára végzetes lehet fia elvesztése.

Amikor a kampányidőszak végeztével beindult volna valamiféle érdemi párharc, jött az árvíz. Komorowski ugyan elkezdett járni az árvíz sújtotta vidékekre, de ekkor az terjedt el róla, hogy ezt csak saját népszerűsítése érdekében teszi. A PO által folytatott negatív kampány sem tett jót a pártnak. Visszafelé sült el például, hogy „törpének” nevezték Kaczynskit.

A tragédia ráadásul már eleve kiütötte a kezükből a negatív kampány eszközét, hiszen a gépkatasztrófában elhunytak túlnyomó része az ellenzéki Jog és Igazságosság politikusa volt. Ha Komorowski követi Kaczynski hazafias hangvételét, „koppintással” vádolhatják meg. Nagyobb sikerrel próbálkozhat a liberális értékek hangoztatásával, ám a lengyelek szerint sikerei ellenére nem találta meg igazi hangját.

Ómen

A választások első fordulójának megnyerése után eleve némi nyugtalanság lett úrrá a balliberális táboron: Donald Tusk miniszterelnök (PO) például nyert a 2005-ös választásokon, de elvesztette a második fordulót.

Nemcsak a rossz emlékek miatt tartanak a jelenlegi kormányzó erők részéről attól, hogy kedvezőtlen lesz számukra a július 4-i második forduló. A voksolás során Lengyelországban nem lehet átjelentkezni, a szavazatokat más választókörbe átvinni, mint Magyarországon. A választó csak a lakcíméhez tartozó szavazókörben adhatja le voksát. A júliusra eső voksoláskor viszont a nagyvárosiak, értelmiségiek tábora jórészt nyaralni megy, míg a Kaczynskire szavazó kisvárosiak, falusiak otthon maradnak: nincs pénzük, hogy elmenjenek nyaralni.

Meghatározza a képet a baloldal is, amelynek jelöltje, Grzegorz Napieralski 13,7 százalékot kapott, s most a királycsináló szerepében tetszeleghet. Jaroslaw Kaczynski kommunistamentesítési, ügynöktelenítési programja, melyet miniszterelnökként (2006. július 14. és 2007. november 16. között volt kormányfő) szorgalmazott, egyértelművé teszi, hogy a posztkommunista erők hívei soha nem fogják rá adni szavazatukat. Kérdés viszont, hogy az általuk hozott szavazat elegendő lesz-e a jelenlegi kormány híveinek megerősítésére.

Ha a „reformok kerékkötője” kikerül a képből...

A legkülönösebb ebben a választásban, hogy egyik félnek sem igazán érdeke a győzelem. 2011-ben ugyanis parlamenti választásokra kerül sor Lengyelországban; s ha a választásokat most Komorowski nyeri, a baloldal és a liberálisok elveszítik egyik legfőbb hivatkozási alapjukat. Elemzők szerint Kaczynski támadásában gyakran ki is merül a liberális Unia Wolnoscival is megerősített baloldal eszköztára, s ez a konkrét kormányzati cselekvésnél jóval kényelmesebb pozíció. Kaczynski úgymond a „reformok kerékkötője”, távozásával lehullana a fátyol a látszatpolitizálásról, s kiderülhetne, hogy Kaczynski nélkül sem csinálnak semmit. Eddig éppen Kaczynski és pártja ellenállására hivatkozva maradtak el a nagy államháztartási reformok.

Kaczynsky elnökké válása ugyanakkor a PiS-ben olyan vákuumot teremtene, amelyet nehezen lehetne betölteni. Személyisége meghatározza a párt működését, a PiS ugyanis erőteljesen Jaroslaw Kaczynskire épül, s őt indítanák miniszterelnök-jelöltnek a jövő évi parlamenti választásokon is.