időjárás 25°C Apollónia 2022. július 7.
logo

Gulyás Gergely: A kormány elfogadta az Európai Bizottság javaslatait

Schmitt: Németország számíthat hazánk baráti szövetségére

MNO
2010.06.09. 12:22

A nemzetközi problémák megoldásában Németország számíthat Magyarország baráti szövetségére – mondta Schmitt Pál, az Országgyűlés elnöke szerdán, miután a Bundestag elnökével közösen megnyitották az „Eltűnt a fal – Békés forradalom és a megosztottság legyőzése” című kiállítást.

A Képviselői Irodaházban megtekinthető, két hétig tartó kiállítás megnyitóján a házelnök kiemelte: a Bundestag által összeállított kiállítás mindig is aktuális lesz, hiszen fontos az embereket figyelmeztetni arra, „a mai világunk, az egységes Európa, melyben a szabadság elve érvényesül, népeink számára egykor megvalósíthatatlannak tűnő álom volt”.

Schmitt Pál közölte: köszönetet kell mondani Németországnak azért, hogy segítette Közép-Európának a Szovjetuniótól, illetve a kommunizmustól való megszabadulását.

Norbert Lammert, a Bundestag elnöke hangsúlyozta: a berlini fal leomlásának egyik közvetlen előzménye volt az, hogy a magyar kormány annak idején megnyitotta az osztrák–magyar határt.

A kereszténydemokrata politikus azt mondta, Helmut Kohl egykori kancellár szerint Magyarország „verte ki az első téglát” a berlini falból. Emlékeztetett, a berlini fal 1989. november 9-én omlott le, és ezt az egész világ a forradalmi változások szimbólumaként fogta fel. Úgy fogalmazott, hogy a fal leomlása már az ötvenes években elkezdődött.

Az „Eltűnt a fal – Békés forradalom és a megosztottság legyőzése” című kiállítás újszerű kialakításával, modern technikai megoldásaival a múlt eseményeinek más szemszögű, új megközelítését segíti. A rendezvény nyolc témakörben dolgozza fel a megosztottság, az egykori NDK-ban 1953-ban kitört népfelkelés, a berlini fal építése és az egység kialakításának időszakát. A kiállításon Időutazás címmel a Német Légi és Űrhajózási Központ felvételei is láthatóak.

Az egykori NDK-ban az ötvenes években az egyre romló életkörülmények mellett a hatalom egyre erőteljesebben törekedett arra, hogy sztálinista mintájú országot építsen, miközben az NSZK-ban emelkedett az életszínvonal, és kiépültek a demokrácia intézményei. A romló kilátások elől a keletnémetek nagy számban távoztak nyugatra. Az NDK kormányára növekedő nyomás nehezedett, hogy az állam demográfiai összeomlását a berlini belső határ lezárásával akadályozza meg.

1961. augusztus 13-án éjjel kezdődött meg a 155 kilométeres hosszú beton- és szögesdrótfal építése. A berlini falat rendkívül szigorúan őrizték. 1989-ig 268 megkísérelt menekülés közül 125 halálesettel végződött. 1989 nyarától mindennapossá váltak a rendszer reformját és a berlini fal lebontását követelő tömegtüntetések az NDK-ban.

Magyarország szeptember 11-én megnyitotta határait a Nyugatra távozni kívánó NDK-s menekültek ezrei előtt. November 9-én a végnapjait élő NDK vezetői utazási könnyítéseket rendeltek el, ami néhány órával később elvezetett a fal lebontásának megkezdéséhez.

(MTI)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.