Schmitt: Németország számíthat hazánk baráti szövetségére

A nemzetközi problémák megoldásában Németország számíthat Magyarország baráti szövetségére – mondta Schmitt Pál, az Országgyűlés elnöke szerdán, miután a Bundestag elnökével közösen megnyitották az „Eltűnt a fal – Békés forradalom és a megosztottság legyőzése” című kiállítást.

MNO
2010. 06. 09. 12:22
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Képviselői Irodaházban megtekinthető, két hétig tartó kiállítás megnyitóján a házelnök kiemelte: a Bundestag által összeállított kiállítás mindig is aktuális lesz, hiszen fontos az embereket figyelmeztetni arra, „a mai világunk, az egységes Európa, melyben a szabadság elve érvényesül, népeink számára egykor megvalósíthatatlannak tűnő álom volt”.

Schmitt Pál közölte: köszönetet kell mondani Németországnak azért, hogy segítette Közép-Európának a Szovjetuniótól, illetve a kommunizmustól való megszabadulását.

Norbert Lammert, a Bundestag elnöke hangsúlyozta: a berlini fal leomlásának egyik közvetlen előzménye volt az, hogy a magyar kormány annak idején megnyitotta az osztrák–magyar határt.

A kereszténydemokrata politikus azt mondta, Helmut Kohl egykori kancellár szerint Magyarország „verte ki az első téglát” a berlini falból. Emlékeztetett, a berlini fal 1989. november 9-én omlott le, és ezt az egész világ a forradalmi változások szimbólumaként fogta fel. Úgy fogalmazott, hogy a fal leomlása már az ötvenes években elkezdődött.

Az „Eltűnt a fal – Békés forradalom és a megosztottság legyőzése” című kiállítás újszerű kialakításával, modern technikai megoldásaival a múlt eseményeinek más szemszögű, új megközelítését segíti. A rendezvény nyolc témakörben dolgozza fel a megosztottság, az egykori NDK-ban 1953-ban kitört népfelkelés, a berlini fal építése és az egység kialakításának időszakát. A kiállításon Időutazás címmel a Német Légi és Űrhajózási Központ felvételei is láthatóak.

Az egykori NDK-ban az ötvenes években az egyre romló életkörülmények mellett a hatalom egyre erőteljesebben törekedett arra, hogy sztálinista mintájú országot építsen, miközben az NSZK-ban emelkedett az életszínvonal, és kiépültek a demokrácia intézményei. A romló kilátások elől a keletnémetek nagy számban távoztak nyugatra. Az NDK kormányára növekedő nyomás nehezedett, hogy az állam demográfiai összeomlását a berlini belső határ lezárásával akadályozza meg.

1961. augusztus 13-án éjjel kezdődött meg a 155 kilométeres hosszú beton- és szögesdrótfal építése. A berlini falat rendkívül szigorúan őrizték. 1989-ig 268 megkísérelt menekülés közül 125 halálesettel végződött. 1989 nyarától mindennapossá váltak a rendszer reformját és a berlini fal lebontását követelő tömegtüntetések az NDK-ban.

Magyarország szeptember 11-én megnyitotta határait a Nyugatra távozni kívánó NDK-s menekültek ezrei előtt. November 9-én a végnapjait élő NDK vezetői utazási könnyítéseket rendeltek el, ami néhány órával később elvezetett a fal lebontásának megkezdéséhez.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.