Die Presse (DiePresse.com)
A konzervatív osztrák napilap Pilz: „Az osztrák politika udvarol a maffia keresztapáinak” című cikkében ismerteti a zöldek biztonsági ügyekre szakosodott szakpolitikusának álláspontját. Peter Pilz a bécsi nemzetgyűlés képviselője azzal vádolja az osztrák politikát, hogy a vezető kelet-európai maffiafőnökökhöz dörgölőzik és ezzel egész Európában szalonképessé teszi őket. „Ausztria a kelet-európai maffia ajtónállója a Nyugat-Európa felé vezető útjukon” – fogalmazott Pilz kedden a több, maffiával kapcsolatos könyv szerzőjének, Jürgen Roth német újságírónak.
Pilz példaként említette az orosz Oleg Deripaszkát, aki a közelmúltban egy stuttgarti tárgyaláson tett vallomások szerint kapcsolatban áll az orosz Iszmajlovszkaja maffiaszervezettel. „Miért üldözik kíméletlen keménységgel a román zsebtolvajokat és udvarol a kormány az orosz maffiavezérnek?” – vetette fel Pilz.
„Ők itt Ausztriában megtalálták az illegalitás kultúráját, ami a balkáni államokéhoz igen hasonló” – fogalmazott Roth. Politikusok a demokratikus színfalak mögött bűnözőket támogatnak, vagy legalábbis szemet hunynak és így cinkosságban váltnak bűnössé. Roth ugyanakkor elismerte, neveket a „büntetőjogilag” felhasználható bizonyítékok hiányában nem tud mondani. Pilz azzal vádolta Wolfgang Schüssel (ÖVP) volt kancellárt és Jörg Haider (BZÖ) néhai karintiai tartományfőnököt és a közelmúlt néppárti belügyminisztereit, hogy „ajtónállókként”’ tevékenykedtek és keresték a kelet-európai keresztapák kegyeit. Ők meg tudták „vásárolni” az osztrák állampolgárságot, és így a politika szalonképessé tette őket. Ezenfelül a pénzügyminiszter nemzetközi pénzmosásban érintett személyeket védett.
Maria Fekter néppárti belügyminisztertől Pilz szeretné megtudni, hogy az osztrák bűnüldöző szervek miért nem járnak el a grúz maffia ellen felhozott súlyos vádak ügyben. Roth szerint a közelmúltban egy betöréssorozat miatt őrizetbe vett grúz bűnözők szoros kapcsolatban álltak a bécsi grúz nagykövetséggel.
Tages-Anzeiger (tagesanzeiger.ch)
A baloldali-liberális zürichi napilap Reto Hunziker Egy önző „tyúkól” című cikkében elemzi a mind láthatóbbá váló vitákat a berni kormányon belül.
A kormány példátlanul megosztott. Hiányzó információcsere, saját hasznát kereső akciók és vádaskodások – a líbiai válság történései utólag is bizonyítják: a svájci végrehajtó hatalom minden másnak nevezhető, csak éppen együttműködő tanácsnak nem. Egyesek már az „állam válságáról” beszélnek.
Silvano Moeckli, a St. Gallen-i egyetem politológiaprofesszora radikális megoldást javasol. „A jelenlegi válságért személyes ellentétek, de intézményi hiányosságok is felelősek” – nyilatkozta. A kormánytagok nyugodtan dolgozhatnak magukban, elzárva kollégáiktól, és hibáikért nem kell semmiféle szankcióktól tartaniuk, mert posztjukról nem lehet őket elmozdítani. Ezért a politológus szerint érdemes lenne a kormánytagok ciklusukon belüli leváltásának lehetőségét bevezetni. Véleménye szerint ez együttműködő viselkedésre ösztönözné őket.
Moeckli fontosnak tartja továbbá, hogy a legjelentősebb kérdéseket a tárca hovatartozástól függetlenül közösen beszéljék meg a kormányon belül és erősítsék a kormányfő szerepét.
Más szakemberek nem tartják ennyira súlyosnak a problémát. „Az állam válságáról biztosan nem lehet beszélni” – vélekedett Hans Hirter berni politológus. Összehasonlítva azzal, amit e fogalom alatt külföldön értenek, ez semmiség. „A jelenlegi helyzet valahol félúton fekszik az államválság és a nagy színjáték között.”
Michael Hermann politológus szintén nem beszélne államválságról. „Nem történt olyan sok ballépés, mint ahogyan most állítják” – mondta. Úgy véli, hosszú ideig a líbiai túszok kiszabadítása állt az előtérben, a kormánytól azt várták, hogy egyetlen lehetőséget se hagyjon kihasználatlanul. „Most, hogy a túszok kiszabadultak, az elkövetett hibákra koncentrálnak.”
Michael Hermann ugyanakkor el tudja képzelni, hogy nagyobb legyen a hierarchia a kormányon belül. „Egy erős miniszterelnökség ellensúlya lehet a tárcáknak, ami megelőzheti a vitákat.”
Kollégája, Hans Hirter elképzelhetőnek tartja a külföldi modell átvételét, ahol a miniszterelnök alá rendelődnek a miniszterek, de nem biztos, hogy ez a rendszer jobban működne. „Sokkal inkább arra kell a jövőben a parlamentnek törekednie, hogy együttműködőbb és kollegiálisabb személyeket válasszanak a kormányba.”
origo.hu
Visítva, röhögve vesznek búcsút David Pressman amerikai nagykövet-aktivistától a mémgyártók
