Tages-Anzeiger (Tagesanzeiger.ch)
A baloldali-liberális zürichi napilap A büntetőjog „amerikanizálódásának” bírálata című cikkében tudósít a berni törvényhozásban zajló vitáról. Jelenleg egymásra licitálnak a polgári politikusok az alig három éve életbe léptetett büntetőtörvénykönyv szigorítására vonatkozó javaslataikkal. Több és súlyosabb börtönbüntetéseket követelnek, vagy nehezíteni kívánják a feltételes szabadságvesztésre ítélést. A szigorítást nem csak a néppárt (SVP) követeli. Christophe Darbellay, a kereszténydemokraták (CVP) vezetője a szaporodó erőszakcselekményekre való tekintettel kijelentette, el kell mozdulni a reszocializációtól a súlyosabb büntetőjogi intézkedések irányába. Toni Brunner SVP-elnök azt javasolta, hogy laktanyákat és a polgári védelem bunkereit alakítsák át a piti bűnözők börtöneinek. Eveline Widmer-Schlumpf igazságügy-miniszter a büntetési tételek szigorításán dolgozik. Egy részét már bemutatta, amikor megszüntette a feltételes pénzbüntetést és a rövid idejű börtönbüntetést.
Franz Riklin, a nyugdíjas freiburgi professzor, aki az enyhítéseket tartalmazó 2007-es reform atyja volt, a politikai alaphangulat „amerikanizálódását” sejti a változások mögött. Azaz szerinte a súlyosabb büntetések jobban megfelelnek a közvélemény jogfelfogásának.
Norbert Hochreutener (CVP) nemzetgyűlési képviselő a testi sértés büntetésének szigorítását követeli, mert jelenleg csak három évet adnak érte, ha az áldozat nem szenved maradandó sérüléseket. Az elkövetők egyre brutálisabbak – érvelt a berni politikus –, aki arra is figyelmeztet, hogy ennél még a lopást is súlyosabban büntetik. Szintén a kereszténydemokraták követelése, hogy a jelenleg szabálynak számító feltételes szabadságvesztés legyen a kivétel.
Martin Killias zürichi kriminológus állítja, a büntetés elrettentő hatása kísérletekkel jól bizonyított. Szerinte tény, hogy a hosszabb büntetésnek nagyobb az elrettentő hatása, mint a rövidnek. Az amerikai ellenpéldát, ahol általában szigorúbban büntetnek, mint Európában, Killias nem tartja nyomós érvnek, mert a közvélekedéssel ellentétben ott az erőszakos bűncselekmények a gyilkosságok kivételével nem gyakoribbak, mint az európai átlag. A büntetés megelőző hatása szempontjából Killias véleménye szerint nem az a döntő, hogy egy tettért három vagy öt évet lehet kapni. Ezért támogatja a CVP követelését, hogy csökkentsék a feltételes szabadságvesztések kiszabását, mert számos elkövető számára ez nem büntetés. Killias gyakorló jogászként rendszeresen hallja, hogy az elkövetőket felmentették, pedig valójában feltételes szabadságvesztésre ítélték őket.
Die Presse (Diepresse.com)
A konzervatív bécsi napilap Titkos elemzés: a nemzeti banknál a megszorítások uralkodnak című cikkében tudósít az osztrák jegybanknál tervezett takarékossági lépésekről.
Hosszú ideig kézzel-lábbal védekeztek az Osztrák Nemzeti Bank (OeNB) nagyjai, most azonban feladták az ellenállást. A OeNB érezhetően takarékoskodni fog. Josef Pröll (ÖVP) pénzügyminiszter nyilvánvalóan hatalmi szóval döntött a bankvezetés elképzeléseivel szemben. A takarékossági csomag legfontosabb pontjait egy szigorúan bizalmas dokumentum tartalmazza. Eszerint a megszorítások minden területre kiterjednek: a privilégiumaikra, a bank részesedéseire, s egyúttal csökkentik a munkatársak számát is. Félhivatalosan két számjegyű megtakarítások szerepelnek. A lépés azért vált lehetővé, mert az OeNB-t államosították, május 27-e óta a bank száz százalékban az Osztrák Köztársaság tulajdona. Korábban az állami tulajdon csak 70 százalék volt, amit a pénzügyminiszter már nem talált 2010-ben korszerűnek, ezért a 30 százalékos részesedéseket 48,5 millió euróért kivásárolta.
Már akkor is érezte az OeNB-vezetés a fenyegető veszélyt, ezért igen hangosan tiltakozott például a bank ingatlanainak eladása ellen, és a meglévő nyugdíj-megállapodások tervezett felmondása miatt.
A tabudöntést követően a következőkben állapodtak meg: az OeNB részesedéseit megvizsgálják a gazdaságosság és a nemzeti bank feladatainak ellátása szempontjából. Ami annyit jelent, hogy ami nem áll feltétlenül összefüggésben a jegybank feladataival, az értékesíthetővé válik. Mint például a Casino AG-ban birtokolt részesedések. Az OeNB nyugdíjalapjának egy része a jegybank ingatlanalapjába került befektetésre. Lehetséges, hogy az 530 millió eurós nagy ingatlanprojektek egy részét is eladják. Annyi viszont már biztos, hogy az OeNB 200 szolgálati lakását, melyekben egykori és jelenlegi jegybanki alkalmazottak kedvező feltételek mellett lakhattak, el kell adni.
Cezúrához érkezett az OeNB-nyugdíjak ügye. Jelenleg a jegybank közel kétmilliárd eurót tart vissza munkatársai nyugdíjára. A kormány minden meglévő jogi eszközt szeretne kihasználni, hogy beavatkozzon a meglévő nyugdíj-megállapodásokra. A régi, sokak számára még érvényben lévő szabályozás szerint egy OeNB-munkatárs 35 év szolgálati idő után (legkorábban 55 éves korban) jövedelme 85 százalékával nyugdíjba vonulhat.
A munkatársak számát – egy korábbi megállapodás következtében – 2015-ig tíz százalékkal 890 főre csökkentik. Most megállapodtak, hogy még eme határidő lejárta előtt keresik a további létszámcsökkentési lehetőségeket.
Eléggé homályosak a fizetésekkel és a szociális juttatásokkal kapcsolatos megfogalmazások. Meg kell vizsgálni, hogy miként viszonyulnak az ágazatban megszokottakhoz, ellenkező esetben azokhoz kell igazítani – mondják. A nyilvánosság tájékoztatására szánt kiadásokat meg kell felezni. Ez jelenleg ötmillió euró évente. Viszonylag kis összeg, de egy monopólium birtokosának nem könnyű megindokolni.
origo.hu
Orbán Viktor: Régi és kínzó adósságát teljesítette Magyarország
