Miért halasztódik a Dollfuss-mise?

A Der Tagesspiegel beszámol arról, hogy Németország befogad két guantánamói foglyot. A Die Presse arról tudósít, hogy értelmezési viták robbantak ki arról, vajon politikai nyilatkozatnak számít-e egy emlékmise.

Die Presse (diepresse.com)

A konzervatív bécsi napilap Dollfuss emlékezete: A misét novemberre halasztották című cikkében foglalkozik az osztrák múlt eltérő koalíciós értékelésével. Az Engelbert Dollfuss volt osztrák kancellár lelki üdvéért tervezett emlékszentmisét novemberre halasztották. Ekkor azonban nemcsak Dollfussra, hanem az összes elhunyt kancellárra is kívánnak emlékezni, tudatta szerdán a kancellári hivatal. A misét az 1960-as évek óta a tekintélyelvűen kormányzó keresztényszocialista kancellár halála körüli időpontokban tartották.

Az Osztrák Néppárt (ÖVP) bírálta a döntést. Fritz Neugebauer (ÖVP), a parlament alelnöke szerdai sajtónyilatkozatában kijelentette, nem érti az 1945 óta mindig megtartott hagyományos emlékmise lemondását. Szerinte egy katolikus szentmise mindig a megbékélés jelképe és nem politikai tüntetés. Az 1933 óta tekintélyelvűen kormányzó keresztényszocialista Engelbert Dollfuss kancellárt 1934. július 25-én nemzetiszocialista puccsisták gyilkolták meg. Dollfuss korábban a parlament megkerülésével, szükségrendeletekkel kormányzott. 1934-ben a hadsereggel verette le a szociáldemokraták fegyveres szervezete, a Schutzbund lázadását. Az ezt követő polgárháború több száz halottat követelt.

Der Tagesspiegel (tagesspiegel.de)

A német fővárosi napilapban Hans Monath Németország befogad két guantánamói foglyot című cikkében tudósít a szövetségi kormány döntéséről. Többévnyi tárgyalásokat követően Németország késznek mutatkozott arra, hogy két foglyot befogadjon a guantánamói fogolytáborból. Thomas de Maizière (CDU) szövetségi belügyminiszter szerdán biztosította a hallgatóságot, hogy a két foglyot a biztonsági szervek alaposabb vizsgálatnak vetették alá, s nem jelentenek veszélyt. „Nem hozunk terroristát az országba” – fogalmazott a kereszténydemokrata politikus. Mindkét férfi arab országból származik, ahova nem térhetnek haza, a jövőben Hamburgban és Rajna-vidék–Pfalz tartományban fognak élni.

A belügyminisztérium szerint az Egyesült Államok először három személy befogadását kérte, de a harmadik beengedését megtagadták. De Maizière kizárta, hogy további guantánamói foglyokat is beengedjenek Németországba. A döntést részben heves viták előzték meg a szövetségi kormány és a tartományok, illetve az Egyesült Államok képviselői között. Barack Obama amerikai elnök még megválasztása előtt, 2008 őszén bejelentette a világszerte bírált tábor felszámolását, és hivatalba lépésekor a szövetségesek támogatását kérte. Angela Merkel (CDU) kancellár ígéretet tett Obamanak, hogy Németország támogatni fogja a tervet.

Egy ideig a kubai amerikai támaszponton 780 személyt tartottak fogva jogállami eljárás nélkül és embertelen körülmények között. Kihallgatták és megkínozták őket. Jelenleg még 180-an tartózkodnak Guantánamón. A foglyok tartózkodási helyéről a belügyminiszter nem kívánta tájékoztatni a megjelenteket. Mindkét fogoly kilenc éve élt letartóztatásban, s megérdemelnek egy új életesélyt – fogalmazott a tárcavezető. A hosszú fogva tartás miatt a foglyoknak orvosi ápolásra, valamint beilleszkedési támogatásra és „civilizációs alapképességek” ismételt megtanulására van szükségük.