Rászámoltak a Merkel-kormányra

A Der Spiegel elemzi a szerdai berlini elnökválasztás következményeit, ahol csak a harmadik körben tudta a kancellár megválasztatni a jelöltjét. A Der Tagesspiegel ismerteti a strasbourgi emberi jogi bíróság előtt zajló feszületper jelentőségét.

Der Spiegel

Ezen a szerdán bekövetkezett, amitől a koalíció titokban tartott. Három forduló kellett az elnök megválasztásához. Ez a kancellár kudarca, hiszen kényelmes többsége ellenére sem sikerült az első két fordulóban Christian Wulffot keresztülvinnie az elnökválasztó grémiumon. Angela Merkel épphogy elkerülte a bukást. A CDU–FDP-táborban mindenki tudta a harmadik fordulóban, hogy aki Wulff ellen szavaz, az végül is a kancellárnak adja meg politikai értelemben a halálos döfést. Ugyanakkor nem titkolható, hogy Merkel szerdán szenvedte el legnagyobb politikai vereségét. A kancellár teljesen hibásan ítélte meg az ország hangulatát, amikor a pártkatonát, Wulffot jelölte. Most kiderült, jelöltje még a saját táborát sem tudta meggyőzni az alkalmasságáról. Ez hatalmas károkat okozott a kancellárnak, hiszen őt, a jelöltjét és a koalíciót is nevetségessé tette. Nőni fog a bizalmatlanság, mely megkérdőjelezi a kancellár és Gudio Westerwelle FDP-elnök vezetési képességét. Ezért nem lenne meglepő, ha a koalíció nemsokára szétesne. Talán nem ebben az évben, esetleg jövőre, ha a 2011-es tartományi választásokon súlyos vereségsorozat fenyeget. E választásnak volt egy győztese is, Joachim Gauck. Bizonyította, hogy a politikában karizmával és hitelességgel is sikeres lehet valaki.

Der Tagesspiegel

Strasbourghoz Soile Tuulikki Lautsi finn–olasz állampolgár fordult, aki két gyermekét a Pádua közelében fekvő Abano Terme általános iskolájába küldte. Nem tetszett neki, hogy az állami iskolában feszület függött a falon. A szülő tiltakozása ellenére az iskolai vezetés azt nem távolította el. Lautsi perre ment, szekuláris alkotmányos alapelveit látta megsértve. Az olasz bírságok elutasították, mert érvelésük szerint a kereszt az olasz kultúra és történelem jelképe, s ezzel az ország identitásáé is. Lautsinak csak a Strasbourghoz fordulás maradt, először sikertelenül. A bíróság egyik kamarája 2009-ben a szülők nevelési joga és a vallásszabadság megsértésének tekintette a kereszt kifüggesztését. Az olasz államot képviselő Nicola Lettieri a szerdai meghallgatáson Lautsit „militáns ateistának” nevezte. Ő azzal érvelt, hogy a kereszt a beadvánnyal ellentétben nem jelenti a gyermekek indoktrinációját, hanem egy csendes jelkép. Bárki taníthat muzulmán fejkendővel, kipában vagy kereszttel a nyakában olyan tanteremben, ahol feszület függ. Támogatja az olasz álláspontot Joseph Weiler New York-i jogászprofesszor, aki azt a tíz országot képviseli beavatkozóként, amelyek támogatják Róma álláspontját. A nagy kamara ítéletét néhány hónapon belül várják, és ez az utolsó bírósági fórum.