Szélsőjobbozás zúdul a hazafiságra

A Die Welt a Németországban zajló integrációs vitákkal kapcsolatban ismerteti álláspontját. A Tages-Anzeiger tudósít egy marihuánatermesztő gazda éhségsztrájkjáról.

2010. 07. 07. 6:50
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Die Welt (Welt.de)

A konzervatív német napilap A patriotizmus a legjobb integrációs eszköz című kommentárjában foglalkozik az ország jövőjével kapcsolatos ötleteléssel. A berlini vörös-vörös városvezetés „integrációs törvénnyel” kívánja visszaszerezni az elvesztett lendületet. A CDU Észak-Rajna–Vesztfáliában önálló integrációs minisztériumot is kitalált. Az újonnan megválasztott szövetségi elnök is rátalált erre a témára. És milyen nagyszerű a sors, ebben a pillanatban játszik egy eltérő származású játékosokból álló csapat a világbajnoki címért. Sem a hollandoknak, sem az angoloknak vagy az amerikaiaknak nem kell újra kitalálniuk az országukat. Tudnak integrálni, mert szeretik a hazájukat. A patriotizmus az integráció legjobb tényezője. Németországban ezt az új felfogást bizalmatlansággal fogadják. Minden kísérletet a közjó igényes meghatározására gyorsan elintéznek azzal, hogy az szélsőjobboldali.

Tages-Anzeiger (Tagesanzeiger.ch)

Az 57 esztendős Bernhard Rappaz a genfi egyetemi kórház börtönrészlegén fekszik. Öt év nyolc hónapot kapott, mert megsértette a kábítószertörvényt és más paragrafusokat. Rappaz szenvedélyes marihuánatermesztő. Amióta nagykorú, azóta foglalkozik vele Wallis kanton igazságszolgáltatása. Számos alkalommal letartóztatták, és kétszer szabadon bocsátották, mert éhségsztrájkolt. 1996-ban kiengedték a vizsgálati fogságból, mert 42 napig megtagadta, hogy egyen. Öt évvel később ismét letartóztatták, megint éhségsztrájk, ami már 56 napig tartott. Kórházba szállították, és 73 nap után szabadon engedték. Most ugyanaz a játék még egyszer. Márciusban Rappaz ismét rács mögé került, mert számos bűncselekményéért kirótt büntetését kell leülnie. Egyik börtönszabadságát, melyben az éhségsztrájkból kellett volna felépülnie, arra használta, hogy traktorra üljön és szeretett növényeit ápolja. Hogy meddig tart még a történet, nála sejteni sem lehet. Rappaz 2002-ben már bejelentette, „a svájci marihuánáért és egy jobb világért” a lassú és tudatos halált is kész elviselni. Barátai és üzleti partnerei önfejűnek és nevelhetetlennek minősítették. Rappaz egomániás, aki mindent maga kíván megoldani, és minden szabályt maga szeretne felállítani. Életrajza szokatlan meggyőződésről és megingathatatlanságról tanúskodik. Lemondott az alkoholról, és helyette 1970 óta marihuánát termel. A 80-as években egy társával kirabolt egy bankot, amit később élete legnagyobb tévedésének nevezett. Továbbra is termesztette a marihuánát, még büszke is volt rá, annak ellenére, hogy növényeit állandóan elkobozták. Cannabisfajtáit, a Walliser Queent és az Alp Kinget kitüntették. 1993 óta kereskedelmi marihuánatermesztésből él. Valchanvre (magyarul marihuánavölgy) nevű cégében engedélyezett termékeket árusít, mint a marihuánabort, magokat és az ebből készített kozmetikumokat. Rappaz egyúttal ideológus, aki minden eszközzel küzd kedvenc növényének legalizálásáért. 1996 óta mindent megtesz a marihuána törvényesítéséért, 2001-ben ezzel a programmal jelöltette magát Martigny önkormányzatába. „Én beleszerettem ebbe a növénybe” – nyilatkozta Bernard Rappaz a róla készült számos videointerjú egyikében. Szeretné a növényben lévő összes lehetőséget kiaknázni. Eközben azt is tudomásul veszi, hogy a tűzzel játszik. Az elmúlt években tonnaszám foglalt le a rendőrség Rappaz földjein marihuánát.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.