„El lehet innen menni”

A Frankfurter Allgemeine Zeitung beszámolója szerint az SPD elnöke hazaküldené az együttélés szabályait figyelmen kívül hagyó bevándorlókat. A Die Presse idézi a török külügyminisztert, aki szerint Európának még multikulturálisabbá kell válnia. A Neue Zürcher Zeitung a vasárnapi népszavazás kapcsán arról ír, hogy egészen másként tekintenek a szociális ellátórendszerre a német, mint a latin anyanyelvű svájciak.

Neue Zürcher Zeitung (nzz.ch)

A konzervatív zürichi napilap A német svájci választók meghozták az áttörést című cikkében tudósít a vasárnapi népszavazás eredményéről. A francia többségű nyugat-svájci kantonok és az olaszok lakta Tessin ellenkezésével szemben a polgárok 53,3 százaléka támogatta a munkanélküli-biztosításban tervezett szigorításokat. Ezzel a svájciak támogatták a kormány 2011 elejétől bevezetni tervezett lépéseit. A pontos menetrendről a következő hetekben döntenek – nyilatkozta Doris Leuthard kormányfő. De annyi már most biztosnak tűnik, hogy a járulékot 2-ről 2,2 százalékra emelik, illetve „szolidaritási százalékot” vetnek ki a január 1-jétől a 126 000 és 315 000 frank közötti keresetekre.

A 35,5 százalékos részvételi arány viszonylag alacsonynak számít, átlagosan a polgárok kétötöde szokott ilyenkor voksolni. A francia és olasz területek a németektől eltérően egyöntetűen elvetették a szigorításokat. Waadt kantonban 56 százalék, Genfben 60, Neuenburgban 68 százalék mondott nemet. A legkeményebb elutasítás a svájci viszonylatban szegénynek számító Jura kantonban volt, ahol a megjelentek több mint háromnegyede szavazott nemmel. Basel város (50,4 százalék nem) kivételével minden német kanton támogatta a javaslatot. A nagy agglomerációval rendelkező kantonokban, mint Zürich és Bern, a támogatottság szintén tekintélyes, 60, illetve 54 százalék volt.

A svájci nemzetek közötti hagyományos árkot csak tovább mélyítette a gazdasági válság, ami a franciák és olaszok lakta régiókat súlyosan érintette – elemzi a választásokat Werner Seitz politológus. A kormány komolyan veszi a latin régiók jelzéseit – nyilatkozta Doris Leuthard gazdasági miniszter. Ugyanakkor a szegényebb területek számára nem kívánt kivételes szabályozást életbe léptetni.

Die Presse (diepresse.com)

A konzervatív osztrák napilap Török külügyminiszter: Európának multikulturálisabbnak kell lennie címmel beszélgetett Ahmet Davutogluval. A török külügyminiszter kijelentette, nem érti Európa és ezen belül is az Ankara csatlakozási szándékát akadályozó államok, így Németország és Ausztria logikáját. Miért félnek egy nagy és az EU-t domináló Törökországtól? Európának szüksége van egy vízióra, multikulturálisabbnak és demográfiailag is dinamikusabbnak kell lennie. Másképp veszít politikai befolyásából. Ha Európa egyforma és kevésbé multikulturális lesz, akkor nem tud a globalizációhoz alkalmazkodni. Törökország nélkül pedig lényegesen kisebb lesz a demográfiai dinamikája is.

Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)

A konzervatív német napilap „Békén hagyni az nem integrációs politika” címmel tudósít az SPD küzdelméről a bevándorlás kérdésében.

Az egynapos rendkívüli SPD-kongresszus előtt vasárnap a németországi integráció helyzetéről vitatkoztak az elvtársak. A házigazda, Heinz Buschkowsky (SPD), Berlin-Neuköln polgármestere védelmébe vette a pártelnököt, aki az integrálódni nem kívánókkal szemben kemény hangot ütött meg. Buschkowsky egy vasárnapi pódiumvitán kijelentette, hogy Sigmar Gabriel a lehető legtermészetesebb igazságokat mondta ki. „Békén hagyni az nem integrációs politika” – fogalmazott Buschkowsky. Egyúttal kijelentette, hálás a Zöldeknek, hogy elutasító magatartásukkal világossá teszik a két párt eltérő politikai álláspontját.

Gabriel keményebb fellépést követelt mindazokkal szemben, akik megtagadják a társadalmi integrációt. Kijelentette, akik hosszabb távon is elutasítják az integrációs ajánlatokat, azok éppen úgy nem maradhatnak Németországban, mint a mecsetek külföldről fizetett gyűlöletprédikátorai. Cem Özdemir, a Zöldek pártelnöke óvta az SPD-t a populizmustól. Buschkowsky már régebb óta bírálta egyes bevándorlócsoportok rossz német nyelvtudását, és a hiányzó integrációs készséget.

Sigmar Gabriel 500 küldött előtt elmondott beszédében azzal vádolta a CDU-t, hogy politikai táborokra osztja Németországot. „Még olyat is mondhat egy vezető CDU-politikus, hogy Lengyelország 1939-ben háborút tervezett a hitleri Németország ellen” – fogalmazott Gabriel Erika Steinbachra, az Elüldözöttek Szövetségének vezetőjére utalva.

A közvélemény-kutatások szerint az SPD a tavalyi katasztrofális választási vereség után ismét erősödni látszik.