Fizessenek a németek?

A Die Presse beszámol azokról a bukaresti vitákról, miszerint Németország második világháborús adósságainak törlesztésével csökkentenék a román költségvetési hiányt. A Die Welt szerint a Sarrazin-ügy miatt megingott a német jegybank tekintélye.

2010. 09. 19. 12:30
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Die Welt (welt.de)

A konzervatív német napilapban J. Dams, A. Ettel, M. Greive és T. Kaiser Csökken a Bundesbank tekintélye című cikkében elemzi a jegybank tekintélycsökkenésének okait. Thilo Sarrazin, a szövetségi bank lemondott elnökségi tagjával kapcsolatos botrány okán vezető közgazdászok élesen bírálták a jegybankot. „A Szövetségi Bank tekintélye sérült. A vita arra emlékeztet, mennyire átpolitizálódott az irányító testület” – mondta el Charles Wyplosz a genfi egyetem közgazdaságtan professzora. A legutóbbi időben az okozott vihart, hogy a szövetségi elnök hivatala közvetítőként beavatkozott a bank ügyeibe és a hírek szerint ők diktálták Sarrazin lemondásának feltételeit. A bank magas rangú munkatársai az elképzelhető legrosszabbként írják le az ott uralkodó hangulatot. Először az Európai Központi Bank államkötvényeket vásárol, majd három hónappal később itt ez a személyzeti probléma. Ez megadta a Bundesbanknak a kegyelemdöfést – véli Stefan Homburg, a hannoveri egyetem professzora. Szerinte Alex Weber jegybankelnök szeretne az Európai Központi Bank elnöke lenni. A bank a politika játékszerévé vált, oda a tekintélye. Most már az európai kormányfők tudják, hogy fogékony a politikai befolyásra. S pontosan ezt várják a központi bank elnökétől.

Die Presse (diepresse.com)

A konzervatív osztrák napilapban Silviu Mihai Románia náci pénzzel kívánja szanálni a költségvetést című cikkében tudósít arról a bukaresti elképzelésről, hogy a második világháborús német adósságot most behajtsák Berlinen. Románia rendszerváltás utáni legnagyobb gazdasági válságába süppedt, és a kormány kétségbeesetten keresi annak lehetőségét, miként csökkenthetné a költségvetési hiányt. Elbocsátásokkal és fizetéscsökkentéssel a költségvetési szektorban, áfaemeléssel mindenütt takarékoskodni kényszerülnek. A szükség azonban találékonnyá tesz. Néhány hete arról vitázik Románia, hogy esetleg Németország fizesse vissza Bukarest hatalmas adósságait. Az okok 1939-ig nyúlnak vissza, ekkor kötött gazdasági megállapodást a Román Királyság és a Harmadik Birodalom. Ebben a klíringszerződésben Bukarest vállalta, hogy kész fedezni a német nyersanyagszükséglet jelentős részét. Németország nem devizában, hanem természetben, például vagonokban és fegyverben fizetett. A szerződés kvázi gazdasági függőségben tartotta a térség államait. A háború folyamán meredeken emelkedett a német nyersanyagimport, amit a Birodalom egyre kevésbé tudott ellentételezni. 1944 szeptemberében a német adósság már elérte az egymilliárd birodalmi márkát – véli Radu Golban a téma szakértője. Konzervatív becslések szerint egy viszonylag alacsony, 2,5 százalékos kamattal számolva mai értéken 18,8 milliárd eurót ér. Ez hatalmas összeg, nagyjából akkora, amekkora hitelt egy éve adott az országnak a Nemzetközi Valutaalap (IMF). A média felvetései ellenére a bukaresti pénzügyminisztérium és a jegybank egyelőre nem kívánt hivatalosan megnyilatkozni. Mert félnek a Németországgal fenntartott kapcsolatok megromlásától – vélik bloggerek. S valóban, Bukarest számára komoly problémát jelentene, ha a franciákkal a cigányok kivándorlása miatti feszültségek után egy másik nyugati hatalommal is vitába keverednének.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.