Lefoglalhatják a diktátorok vagyonát

A spanyol El Mundo latin-amerikai vonatkozásai miatt rendkívüli svájci hírrel rukkolt elő: az alpesi állam parlamentje elfogadta a diktátorok számláinak zárolásáról szóló törvényt. A brazil Folha de Sao Paulo legfrissebb híre: újabb felmérés szerint már az első fordulóban nyerne Dilma Rousseff, a jelenlegi brazil elnök kiszemelt utódja az október harmadikán tartandó elnökválasztásokon.

2010. 09. 14. 15:30
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Folha.uol.com.br – Brazília

A brazil lap a CNT/Sensus kedden közzétett választási felmérését tette közzé, amely már a harmadik olyan eredmény, amely a volt gerillanő, Dilma Rousseff október harmadikai győzelmét vetíti előre már az elnökválasztás első fordulójában. A kormányfői posztot betöltő Rousseffre eszerint a megkérdezettek 50,5 százaléka szavazna, messze leszakadva tőle következik José Serra, Sao Paulo szociáldemokrata párti (PSDB) kormányzója mindössze 26,5 százalékkal. A harmadik továbbra is Marina Silva, Lula volt környezetvédelmi minisztere (8,9 ponttal).

A Folha megjegyezte még, hogy a másik közvélemény-kutató iroda, a Datafolha felmérése alapján egyre több jómódú brazil polgár választja az alacsony sorból kiemelkedő és sokáig írástudatlan politikus asszonyt. A CNT/Sensus mérései alapján Dilma nyerne akkor is, ha mégis sor kerülne a második fordulóra: ekkor Dilma 55,5 százalékot kapna, míg Serra 32,9 százalékot, viszont elég magas lenne az érvénytelen vagy üresen beadott szavazólapok aránya: 11,6 százalék. (A kérdezőbiztosok szeptember 10-12 között 2000 lakost kerestek föl 136 településen.)

Elmundo.es – Spanyolország


Latin-amerikai vonatkozásai miatt különösen fontos törvényt fogadott el Svájc parlamentje, írta a spanyol El Mundo: megteremtette a jogi keretét a diktátorok számláinak zárolására. A 200 fős berni alsóház 114 igen szavazattal, 49 nem mellett jóváhagyta azt a törvényt, amely elkobozhatja a törékeny demokráciájú államok (volt) vezetőinek svájci bankokban utalt számláit és itt elhelyezett vagyonát. Svájc a később törvényesen megválasztott kormánynak adhatja ki a kérdéses számlákon vagy trezorokban található vagyont. Az új törvényt csak abban az esetben alkalmazzák, ha nincs együttműködés az illető ország és Svájc igazságügyi hatóságai között. Az első kedvezményezett a januári földrengésben újabb csapást elszenvedő karibi szigetország, Haiti lehet, amely a földrész legszegényebb állama.

A parlament szavazott egy másik törvényről is, azt azonban a honatyák elutasítottak 108:50 arányban. Ez a törvénykiegészítés lehetővé tette volna, hogy nyomozást indítsanak olyan pénzügyi közvetítők ellen, akik részt vettek az érintett politikusok pénzének és letétjeinek svájci elhelyezésében

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!
Országgyűlési választás2026. április 12. Minden hír a választásról

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.