Lehetséges a Benes-dekrétumok felfüggesztése?

A Die Presse ismerteti a cseh külügyminiszter nyilatkozatát, aki elképzelhetőnek tartja a Benes-dekrétumok felfüggesztését. A Tages-Anzeiger ismerteti azokat a tudományos kutatásokat, miszerint a vallásos emberek ritkábban követnek el öngyilkosságot, mint a hitetlenek.

2010. 09. 16. 8:01
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tages-Anzeiger (Tagesanzeiger.ch)

A baloldali-liberális svájci napilap Amiért a katolikusok kevesebb öngyilkosságot követnek el című cikkében ismertet egy érdekes vizsgálati eredményt. A berni és a zürichi egyetem által közösen készített tanulmány szerint a vallásosság óv az öngyilkosságtól. A vallástalan svájciak követnek el a leggyakrabban öngyilkosságot, utánuk következnek a protestánsok, a legkevésbé veszélyeztetettek a katolikusok. A berni egyetem Szociális és Megelőző Orvostudományi Intézetének Matthias Egger által vezetett csapata a 2000-es népszámlálás alapján dolgozott. Hárommillió 35 és 94 év közötti személy adatait dolgozták fel és kapcsolták össze a 2005 végéig terjedő halálozási adatokkal.

Mint a csapat az International Journal of Epidemiologyban beszámol róla, a vallástalanság jelentősen megemeli az öngyilkossági kockázatot. Körükben 100 ezer főre 39 öngyilkosság esik, a protestánsok körében 29, míg a katolikusnál csak 20. A vallásosság mint védő tényező minden korcsoportban megállapítható, de az idősebb személyeknél a katolikusság jobban védett, és a vallástalanság nagyobb veszélyeztető tényező. Nemi szempontból is sikerült különbséget megállapítaniuk. A nők esetében a vallásosság erősebben véd.

Die Presse (Diepresse.com)

A konzervatív osztrák napilap Schwarzenberg: Lehetséges a Benes-dekrétumok felfüggesztése című cikkében ismerteti a cseh külügyminiszter álláspontját. Karel Schwarzenberg cseh külügyminiszter lehetségesnek tartja a Benes-dekrétumok felfüggesztését. A vita Csehországban erről „komolyan elindult” – nyilatkozta Schwarzenberg a német ARD televízió Kontraste című magazinjának szerdán nyilvánosságra hozott előzetesében. Abban nem biztos, miként dönt majd a parlament, de „a kérdésfelvetés nyitott”. A Benes-dekrétumok alapján a második világháború után szudétanémetek millióit fosztották meg a vagyonuktól és üldözték el Csehország területéről. A mostani vita kiváltója egy frissen megtalált tömegsír a csehországi Dobrenzben. Ebben 15 német lakos holttestét találták meg, akiket a mai ismeretek szerint 1945. május 19-én gyilkoltak meg. A május 19-e és október 27-e között Eduard Benes elnök irányította csehszlovák vezetés dekrétumai máig hatályban vannak, és többek között ezen gyilkosságok elkövetőinek a büntetlenségét garantálják. Ennek ellenére a cseh rendőrség most nyomoz az ügyben, mert a dobrenzi tömegsír ügyét emberiségellenes bűncselekménynek tekintik. Ebben az esetben ugyanis nincs elévülés. Schwarzenberg üdvözölte ezt a megítélést, ugyanakkor ezzel kapcsolatban kijelentette: a döntés túl későn született meg.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.