Az ünnepségek előtt az állam rendfenntartó erői hiába értek el nagy, de vitatott sikereket, a drogháború miatt több városban inkább lemondtak a megemlékezésekről. A drogútvonalak egyik fontos állomásán, Chihuahua állam székhelyén, Ciudad Juárezben például a városvezetés érthető okokból csak titokban ünnepelt, és a lakosság felvételről láthatja majd az ünnepséget és a beszédeket.
Színpompás történelmi kavalkád
Szerdán este a 2006. december elsején beiktatott államfő, Felipe Calderón elnök immár negyedszer kiálthatta ki a függetlenséget – ez az úgynevezett Grito de Dolores – a mexikóvárosi főtéren, a Zócalón álló Nemzeti Palota erkélyéről. A Zócalóra vezető útvonalakon 115 ellenőrző kaput építettek ki, részben a merényletek megelőzésére, részben az ünneplők számának korlátozására, mert a mexikói főtérre legfeljebb 50 ezer meghívott vendéget engednek be. A kilencmilliós Mexikóvárosban egymillióan vettek részt a rendkívül díszes felvonulásokon, a felvonulók kocsijai a mexikói történelem nagy alakjait és eseményeit, valamint az ország jelképeit megörökítő élőképek többek között a Reforma sugárúton, és az Alkotmány téren felállított elnöki emelvény előtt haladtak el. A nagy esemény alkalmából 17 baráti ország – Argentína, Brazília, Kanada, Kolumbia, Chile, Kína, El Salvador, Spanyolország, Egyesült Államok, Franciaország, Guatemala, Honduras, Németország, Nicaragua, Peru, Oroszország és Venezuela – küldte el katonai díszegységeit, a mexikói fegyveres erőket pedig 18 116 katona képviselte. Csak a főváros fő útvonalán, a Reforma sugárúton 45 óriáskivetítőn közvetítik a fővárosban zajló ünnepségeket, és 12 ezer rendőr felügyeli a rendet. Az ünnepségek költségei – 230 millió dollár – nagy vitát váltottak ki a parlamentben és a lakosság körében is. A nagyszabású ünnepségek most is tartanak, mivel hét óra az időeltolódás az európai időhöz képest.
Az ünneprontók
A kiemelt biztonsági intézkedésekre azért volt szükség, mert tavaly Moreliában, az elnök, Felipe Calderón Hinojosa szülővárosában, kilenc halottat követelt a michoacáni Család nevű kartell „halálos üzenete” a nemzeti ünnepet köszöntők közé dobott gránátokkal. Idén különösen azért volt indokolt az elővigyázatosság, mert szerdán, a függetlenség kikiáltásának előestéjén a katonák elfogták az egyre önállóbb Zéták bérgyilkos kartelljének nyolc tagját a Mexikói-öböl partján fekvő felkapott üdülővárosban, Cancúnban, mert merényletre készültek. Nuevo León államban a katonák rajtaütöttek a Zétákon, és a tűzpárbaj most nem tartott tizenöt óráig, mint két hete, csak hét óráig, de a Zéták megint alulmaradtak. Nem volt zavartalan az ünneplés előestéje Mexikóvárosban sem: szerdán a főtér közelében elfogtak egy vadászpuskával felfegyverkezett férfit, aki titkosrendőrnek mondta magát, de őrizetbe vették. A futótűzként terjedő hírre azonnal riadalom támadt a tömegben, és megbomlott a rend a hatalmas téren. A külföldi sajtó természetesen nagy teret szentelt ennek és a meghiúsított cancúni merényletnek is.
A politika rátelepedett a nemzeti ünnepre és a valóságra is
A BBC spanyol világszolgálata hetek óta több összeállítással készült a mexikói nemzeti ünnepre is: többek között kiemelkedő mexikói kutatókat és értelmiségieket keresett meg. A történészek úgy tudják, hogy csak az 1840-es évek óta tartják szeptember 15-én a függetlenség kikiáltásának előestéjét. Vagyis a spanyol alkirályság elleni lázadásra való felhívás kezdetét, mert a képviselőház szeptember 16-án szokta kezdeni az éves ülésszakot, mondja a történész Alejandro Rosas, aki a mexikói történelem mítoszairól írt könyvet. Ő bizonyította be, hogy Hidalgo, vagyis Dolores település papjának szájából nem is 15-én este, hanem 16-án hajnalban hangzott el a lázadásra való felhívás, és ebben a történészek többsége egyetért vele. A filozófus Jaime Labastida viszont úgy tudja, hogy „valószínűleg” az 1911-ben megbuktatott Porfirio Díaz elnök-diktátor miatt változtattak az időponton: Díaz ugyanis szeptember 15-én tartotta születésnapját, és a függetlenség hőseihez akarta mérni magát. Még érdekesebb az a tény, hogy az egyre alaposabb kutatások alapján kiderült: az előestén egészen más szavakkal ünnepelnek napjainkban, mint amelyek annak idején elhangzottak. Miguel Hidalgo atya ugyanis a tények alapján nem a spanyolok ellen lázadt, hanem az akkor a spanyol királyságot megszálló napóleoni csapatok rossz kormányzása ellen. Azóta minden elnök a saját céljai és érdekei szerint fogalmazza át jelszavát. Tehát Hidalgo nem mondhatta azt sem, amit Calderón elnök után szerda este már negyedszer kiált utána a tömeg: Viva México! Az ország ugyanis akkor még nem létezett.
(eluniversal.com.mx, milenio.com, jornada.unam.mx, excelsior.com.mx – Mexikó, BBC Mundo, wikipedia.org)
origo.hu
A betegek szeme láttára kellett újraéleszteni egy nőt a kecskeméti rendelőintézetben
