Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív frankfurti napilap Elkapták című cikkében kommentálja Thilo Sarrazin lemondatását. A Bundesbank szociáldemokrata elnökségi tagja követte állami és pártbeli bírálóinak felhívásait és maga szüntette meg a problémát. Önkéntes visszavonulásról csak nem kevés cinizmussal lehet beszélni. Az elmúlt hetekben az emberek megvetésétől, a rasszizmuson keresztül a népellenes uszításig egyetlen olyan vádat sem mulasztottak el ellenfelei, amivel Németországban a politikai ellenfeleket el szokták hallgattatni s a „demokraták soraiból” ki szokás zárni. Sarrazin helyzetleírása, miszerint az egész politikai osztály és a média nagy része ellene volt, nem tekinthető túlzásnak. Aki nem bírja el a hőséget, ne menjen a konyhába, mondogatják gyakran. De a pokolba kívánt Sarrazin már megtapasztalhatta itt a Földön a tisztítótűzben uralkodó hőmérsékleteket. „Önkéntes” lemondásával hatalmas szívességet tett az elnöknek, a kancellárnak és a Bundesbanknak. Az eltávolítása érdekében zajló eljárás folytatása csak még nagyobb károkat okozott volna. Nehéz elképzelni, miként tudott volna Wulff ellenállni annak a hatalmas politikai nyomásnak, mely saját egyértelmű, Sarrazin távozását követelő nyilatkozatából táplálkozott. Sarrazin elmozdítása ugyanakkor jogilag és politikailag könnyen támadható lett volna, még akkor is, ha az elnöknek attól nem kellett volna tartania, hogy egységfrontba tömörülnek bírálói. A nép elnöke cím még távolabb került volna tőle. Ugyanakkor sokatmondó az a gyorsaság, ahogyan az államfő a lemondást köszöntötte. Hogy milyen fontos volt a szociáldemokrata politikus gyors távozása, azt jól jelzi az a béka, amit a Bundesbank ennek érdekében kész volt lenyelni. A bank kész volt visszavonni korábbi Sarrazint bíráló nyilatkozatait. Tehát nem állítják róla, hogy nyilatkozatai diszkriminálóak, provokatívak, lenézőek, és ezért a Bundesbank tekintélyét rombolóak voltak. Aki kész lemondani – így kell a katasztrófa logikáját megérteni – annak már nem hibásak a nyilatkozatai. Szegény Bundesbank, szegény Németország.
Die Welt (welt.de)
A konzervatív német napilap Őrültek háza a fjordnál című cikkében tudósít a kieli parlament abszurd eseményeiről. Két héttel ezelőtt a schleswig-holsteini alkotmánybíróság a jelenlegi összetételében alkotmányellenesnek nyilvánította a tartományi parlamentet. Ugyanakkor kegyelmi időszakot adott neki, amelyben alapjaiban azt csinál, amit akar. A lényeg, hogy a végén egy új választójogi törvény álljon és 2012 őszéig sor kerüljön az új választásokra. Egy kicsit őrültek háza zajlik az NSZK legészakibb tartományában. A napirenden szerepel az előrehozott választások kérdése. Az időpont kérdésében az egyértelmű közvélemény-kutatási eredmények miatt világosak az érdekek. A helyzet igen bonyolult, a parlament létszámát csökkenteni kell, s a CDU-FDP koalíció már kifutó modell. Számos szereplő már csak a túlélésre játszik, néhányan a történelmi képüket polírozzák. Peter Harry Carstensen mindent remekül kiszámolt. Két év múlva, például 65. születésnapja alkalmából szerette volna átadni a miniszterelnöki posztját utódának. Akinek szintén két éve maradt volna a választásokra történő felkészülésre. Most azonban Carstensen legkésőbb egy hét múlva béna kacsa lesz. Ekkor adja át a tartományi CDU vezetését utódjának, Christian von Boettichernek. Miniszterelnök nem lehet, mert a keresztény-liberális koalíciónak mindössze egy fős többsége van a tartományi gyűlésben. S Heide Simonis négyszeres választási veresége óta tudható, minden megtörténhet ilyen esetben. Tehát Carstensen marad nélkülözhetetlen és béna, de nem tudja elérni, hogy mint a tartomány költségvetésének szanálója vonuljon be a történelembe. Ralf Stegner (SPD) szintén csapdában ül. Mint tartományi párt- és frakcióvezető született miniszterelnök-jelölt lenne. Ugyanakkor az elmúlt évben olyan brutális imázst sikerült megszerezni, hogy nem tud anélkül elindulni, hogy ne vessenek a szemére pártot károsító tevékenységet. Stegner ugyan keményen harcol ez ellen a kép ellen, de egyelőre eredménytelenül. Egyetlen pártnak sem kell annyira tartania a következő választásoktól, mint a liberálisoknak. Wolfgang Kubicki (FDP) tartományi pártelnök mindent megtesz azért, hogy az előrehozott választásokra minél később kerüljön sorra. Éppen ellentétesek Robert Habecknek, a Zöldek vezetőjének az érdekei, aki minél előbb szeretne választani, A kiválóak a közvélemény-kutatási adataik és vezetőjüknek úgy udvarolnak a kereszténydemokraták és a szociáldemokraták, hogy az már kezd kínos lenni. Miként korábban az FDP-nél.
origo.hu
Napi balfék: Bud Spencer tanácsai a diszkójampinak
