Svájci kommandós akció Líbiában?

A Frankfurter Allgemeine Zeitung beszámol arról, milyen megfontolások alapján döntött úgy az FDP elnöke, hogy egyelőre még marad pártja élén. A Neue Zürcher Zeitung am Sonntag egy új dokumentum alapján részletesen ír a svájci különleges erők líbiai túszszabadítási terveiről.

Neue Zürcher Zeitung am Sonntag (Nzz.ch)

A konzervatív zürichi napilap Svájci katonák Líbiában című cikkében tudósít a fogva tartott polgáraik érdekében tervezett kiszabadítási akciók legfrissebb részleteiről. Napvilágra került a Líbiában fogva tartott svájci túszok kiszabadítására tervezett akciók fedőneve. A honvédelmi minisztérium (VBS) SAKR, SAKR Due és SAKR Tre névre keresztelte azokat. Az első SAKR-akció keretében a hadsereg felderítőcsoportja, az AAD–10 három tagja civilben dolgozott. A SAKR Due és a SAKR Tre keretében egy-egy AAD–10-es felderítő dolgozott a terepen. Csak a SAKR Tre tervezése keretében léptek fegyvertelenül líbiai területre. A felderítő feladata a túszszabadításhoz szükséges információk megszerzése és a logisztikai előkészületek voltak.

A legmesszebbre a SAKR Due akció kivitelezésében jutottak. A dokumentum idézi Jacques Pitteloud-t, a külügy politikai osztályának vezetőjét. Eszerint a kiszabadítást egy szomszédos országon keresztül, egy beduin törzs segítségével hajtották volna végre. Pitteloud nyilatkozatából kiderül, hogy alig egy órával az indulás előtt – de legalább 36 órával a közvetlen kiszabadítási hadművelet kezdete előtt – a hadügyminisztérium akkori stratégiai hírszerzése azonban olyan információkhoz jutott, miszerint Líbia értesült a svájci tervekről. Ekkor azonnal leállították az akciót.

Frankfurter Allgemeine Zeitung (Faz.net)

A konzervatív frankfurti napilap Westerwelle mérlegelte a távozást című cikkében tudósít a liberális politikus dilemmájáról. Guido Westerwelle FDP-elnök, külügyminiszter a nyári szünetben mérlegelte, hogy a következő évben sorra kerülő pártkongresszuson nem jelölteti magát a párt vezetésére. Az FDP-központ azzal cáfolta a hírt, hogy a lemondásról sohasem volt szó. A távozási szándék hátterében a párt állandósuló lesújtó megítélése áll, amit elsősorban az elnök nyakába varrnak. De szerepet játszottak ebben a korábbi, az őt kísérő delegáció összeállításával kapcsolatos bírálatok is, az, hogy személyes üzleti érdekei alapján állította össze az őt kísérő csapatot. Annak, hogy Westerwelle végül is a maradás mellett döntött, egy meghatározó oka volt. Szerette volna elkerülni annak még a látszatát is, hogy lemondásra kényszerült.