Der Standard
A baloldali-liberális bécsi napilap Koalíciós vita az adóemelések mértékéről című cikkében ismerteti az osztrák kormány dilemmáját. Pénteken teszik közzé a gazdaságkutató intézetek őszi növekedési előrejelzéseiket. Josef Pröll (ÖVP) pénzügyminiszter elárulta: a fellendülés váratlanul magas adóbevételeket hoz majd az államkasszának. A miniszternek már ötlete is van arra, mire költsék a bevételtöbbletet. A takarékossági terveken nem kíván változtatni, viszont az elsősorban az SPÖ által követelt adóemeléseket enyhítené.
A néppárt eme elképzelését nem egyeztette a koalíciós partnerrel. Andreas Schieder (SPÖ) államtitkár szintén örül a többletbevételnek, de nem támogatja minisztere javaslatát. „Ha tényleg nagyobb lesz a pénzügyi mozgástér, akkor nem szabad egyoldalúan csak az adóemeléseket visszavenni, hanem a takarékossági terveket is át kell dolgozni.” Meggyőződése, hogy a pénzügyi szektornak a bankadón és a spekulációs hozzájáruláson keresztül szintén fizetnie kell.
Így a szocialisták nem örültek, amikor Martin Bartenstein néppárti képviselő, volt gazdasági miniszter megkérdőjelezte a bankadót, mert a tervezett 500 millió eurós bevételeket túl magasnak nevezte. Pröll szerint az SPÖ-nek nem kell megjátszania a felháborodást, mivel „a bankadó része a koalíciós megállapodásnak, és mi kitartunk amellett, amiben megállapodtunk”.
Schiedernek eltérő elképzelései vannak a többletbevételek elköltéséről is. Szerinte ezt a konjunktúra élénkítése céljából az óvodákba, az ápolásba és a kutatásba kellene befektetni. Az államtitkár egy dolgot biztosan nem akar, hogy a következő évben a deficit gyorsabban csökkenjen a tervezettnél.
Eva Glawischnig, a zöldek frakcióvezetője szintén az oktatásba történő befektetést követelte az amúgy eseménytelen nemzetgyűlési ülésen.
Financial Times Deutschland
A német gazdasági napilap Az EU-biztosok duplán kasszíroznak című cikkében tudósít az egykori brüsszeli bürokratákkal kapcsolatos visszaélésekről. Prominens álláshalmozónak számít Charlie McCreevy, aki korábban az EU-ban a belső piacért volt felelős, majd mandátuma lejárta után nem sokkal már évi 47 000 eurós fizetésért a Ryanair felügyelőbizottságába választották. Ennek ellenére továbbra is felveszi az EU havi 11 000 eurós átmeneti támogatását. Joe Borg egykori halászati biztos, aki a brüsszeli Fipra lobbiügynökségnél tevékenykedik, szintén 11 000 eurót kasszíroz az uniótól. Borg elismerte a hírt, McCreevy nem válaszolt az ismételt megkeresésekre, bár szerepel az EU átmeneti támogatottjainak kifizetési listáján.
A brüsszeli bizottságnak ez igen érzékeny téma. Már régóta panaszkodnak érdekkonfliktusok veszélyére, ha biztosok közvetlenül a mandátumuk lejárta után gazdasági területen helyezkednek el. De eddig ismeretlen volt az a probléma, hogy volt biztosok átmeneti támogatást is igényeljenek.
Hivatalból történő távozás után három évig a biztosok korábbi, havi 20 278 eurós jövedelmük 40-65 százalékára tarthatnak igényt. „Ez a szabály segíti a korábbi biztosok munkaerő-piaci integrációját” – nyilatkozta a brüsszeli hivatal szóvivője. Az EU bírálóit felháborítja ez az érvelés, hiszen a rendszert azért találták ki, hogy a volt biztosok egy időre távol maradjanak a gazdaságtól.
Legutóbb Günter Verheugen (SPD) váltott ki komoly felháborodást, mikor hat hónappal a mandátuma lejárta után Brüsszelben egy lobbiügynökséget alapított. Miközben Verheugen megelégszik biztosi nyugdíjával, addig Dalia Grybauskaite litván elnök és Franco Frattini olasz külügyminiszter, volt biztosok az átmeneti támogatással egészítik ki jövedelmüket. Különösen kritikusan tekintenek Danuta Hübner lengyel és Louis Michel belga volt biztosokra, akik most EP-képviselőként tevékenykednek, és akiknek a statútum szerint nem járna az átmeneti támogatás.
Ingeborg Grässle CDU-képviselő a jövő héten azt kívánja javasolni az EP költségvetési ellenőrző bizottságának, hogy a költségvetésben a biztosok 2011-es fizetését addig fagyasszák be, amíg az átmeneti kifizetések rendszerén nem változtatnak.
origo.hu
Kiderült, hogy felvette-e a vadkamera a medvét Bajótnál
