Estadao.com.br – Brazília
Sao Paulo kisebbik napilapja vasárnap újabb részleteket közölt a pénteken őrizetbe vett Pedro Paulo Dias kormányzó és cinkostársai elleni vádpontokról. Az északkelet-brazíliai Amapá állam vezetője két elődjével és rokonságukkal olyan korrupciós hálózatot épített ki, amely saját céljaikra állandósította volna a közpénzek felhasználásának modelljét. A szövetségi rendőrség megállapította, hogy a megszerzett közpénzeket saját választási kampányára fordította, mert indult volna az újraválasztásért. A lefoglalt iratok és a lehallgatott telefonbeszélgetések azt bizonyították, hogy egy indonéziai cégcsoport visszautalt neki 30 millió reált kettejük üzletkötéséből a választási kampányára. Az igazságügyi tárca szerint ez a gyakorlat nemcsak választási bűncselekmény, hanem kimeríti a korrupció és a közpénzek hűtlen kezelésének fogalmát is. Diasék kijátszották a legfelsőbb bíróságnak (STF) az összeférhetetlenséget kizáró egyik határozatát is: a jelenlegi kormányzó két testvére és felesége is államtitkár volt. A szövetségi rendőrség (PF) két hónapon keresztül gyűjtötte a bizonyítékokat – rejtett kamerás felvételekkel és lehallgatásokkal –, de beépült a szervezetbe két ügynöke is. Az egyik csalás keretében az állam egyik oktatási felelőse egymillió reált kapott azért, mert hozzájárult, hogy szűrőkkel lássák el az állami iskolák vízellátó rendszerét, és a diákok jobb minőségű vizet igyanak. Csakhogy a rendkívüli besorolású szerződés alapján egy haveri cég színes, de homokkal és szénnel szennyezett PVC-csöveket szerelt föl, amivel inkább rontotta a diákok egészségét.
Elpais.es – Spanyolország
A spanyol kisebbségi szocialista kormányhoz közeli napilap vasárnap közölte a térség egyik szakértőjének elemzését a mexikói rendfenntartó erők legújabb, vasárnapi akciója után. Andrés Oppenheimer ebből a tényből indult ki: amikor két hete elfogták Edgar Valdés Villarrealt, csak amerikai fegyvereket találtak nála. Más fegyvereken kívül egy M-16-os félautomata gépkarabélyt és egy 40 milliméteres kaliberű gránátvetőt is. És az elmúlt három évben a kartelltagoktól és vezéreiktől elkobzott fegyverek 80 százaléka az Egyesült Államokból származott. A mexikói államfő, Felipe Calderón felrótta amerikai kollégájának, Barack Obamának, hogy a mexikói drogháború súlyosbodása ellenére még mindig nem rendelte el a támadófegyverek vásárlásának tilalmát, amit elődje, az ifjabbik Bush még 2004-ben oldott fel. Holott választási kampányában Obama ezt is megígérte. Nem tett lépéseket annak érdekében sem, hogy a térség államai aláírják a lőfegyverek vásárlásának korlátozásáról szóló Amerika-közi szerződést (CIFTA). Ezzel „az északi szomszéd” hozzájárult a mexikói állam és a kartellek közötti háború áldozatainak különösen nagy számához – csaknem négy év alatt 28 ezren vesztették életüket mindkét oldalon, a vétlen polgári lakosokat is ideértve.
Az Egyesült Államok és Mexikó 2200 kilométer hosszú határán 6700 fegyverüzlet van, és a drogkartellek tagjai könnyűszerrel kijátsszák az ellenőrzést vásárláskor és a határon is: strómanok helyettesítik őket. Az ENSZ-nek a globális bűnözésről nemrég kiadott jelentése szerint évente 20 ezer korszerű fegyver is átlépi a közös határt. Az amerikai Nemzeti Fegyveregyesület (NRA) azzal az érvvel hárítja el magáról a felelősséget, hogy a mexikói hadseregből a kartellekbe átálló katonák magukkal viszik fegyvereiket. Az Egyesült Államok kormánya pedig egészen addig nem ismerte el felelősségét, amíg Janet Napolitano, Obama belügyminisztere meg nem erősítette a két ország határát. Bruce Bagley, a miami egyetem biztonságpolitikai szakértője szerint azért a mexikói félnek is lenne teendője. Például már többször „átalakították” a határőrséget, de a korrupció valahogy mindig megmaradt.
origo.hu
Baloldali hazugságok az áram áráról: itt a Patrióta leleplezése!
