Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali német hírmagazinban Markus Deggerich Milliárdosok kezében a parasztok földje című cikkében tudósít arról, hogy az elmúlt hónapokban megduplázódott a kelet-német mezőgazdasági területek ára. Kilenc hónappal ezelőtt egy hektár termőföldet Szászország–Anhalt tartományban 9500 euróért adtak, ez mára majdnem megduplázódott és elérte a 17 500 eurót. Ennyit azonban már mezőgazdaságból nem lehet kitermelni, panaszolja Wolfgang Beer, akinek szeptemberben lejárt a 18 éves bérleti szerződése és 1,7 millió eurós hitelt kellett felvennie, hogy legalább száz hektárt megmentsen vállalkozásának. Mindenütt hasonló folyamatok zajlanak, az egykori NDK területén drámaian emelkedett a rétek, az erdők és a szántók értéke. Nagy tételben vásárolnak földet a milliárdosok és befektetési alapok.
Amikor a világháború után kisajátították a földeket, akkor az a jelszó járta, hogy „parasztok kezén a junkerek földje”, most amikor a nagytőke mindent felvásárol, inkább a „milliárdosok kezében a parasztok földje” lenne a megfelelő mottó. Számos tényező csak tüzeli a spekulációt. A növekvő lakosság, a fejlődő országok emelkedő húsfogyasztása, a megújuló energiaforrások, mint a biogáz támogatása.
Ráadásul a pénzügyi válság ismét visszavezette a befektetőket a valódi értékekhez, mint az erdők és a termőföldek. A földspekulációt az elmúlt 65 év változásai tették lehetővé. A második világháború után a szovjet megszállók minden 100 hektár feletti birtokot kisajátítottak és kiosztották a menekültek és a kisbirtokosok között. Később az új birtokosokat tsz-ekbe kényszerítették. A fordulat után néhányan visszakapták eredeti birtokaikat, de jelentős területek állami tulajdonba kerültek. A greifswaldi egyetemen dolgozó Helmut Klüter földrajztudós a következő példán szemlélteti a nagybirtokok térnyerését: a 14 000 négyzetkilométernyi mezőgazdasági területen 5000 üzem osztozik, aminek többek között a magas munkanélküliség, a terület ökológiai sivataggá változása, a mezőgazdasági terület amerikanizálódása a következménye.
Focus (focus.de)
A müncheni hírmagazin a Bundestag döntött az atomerőművek hosszabb futamidejéről című cikkében foglalkozik a képviselők döntésével. A CDU és az FDP képviselői csütörtökön 308:289 arányban, két tartózkodás mellett meghosszabbították a németországi atomerőművek működését. A törvény szerint az 1980 előtt épített hét erőmű az eddig érvényes megállapodáshoz képest nyolc évvel tovább működhet, míg a maradék tizet 14 évvel később kell kikapcsolni. Eszerint az utolsó német atomerőmű 2040 körül fejezi be munkáját. Az így létrejövő többlethasznot az erőművek fűtőelemeinek megadóztatásával kívánja a törvény a költségvetésbe vezetni. A hat évre tervezett fűtőelemadóból a büdzsé évente 2,3 milliárd eurót vár, amit a költségvetés szanálására használnak. Ezen felül az áramkonszernek két éven keresztül évente 300 millió eurót, majd négy évig 200 millió eurót fizetnek a megújuló energia és energiahatékonyság alapba. A baloldali ellenzék a parlamenti szabályok megsértésével vádolta a kormányt. A Zöldek például 24 módosító javaslatukról név szerinti szavazást kértek, ezzel akadályozták a záró voksolást. A tartományi kormányok kamarájában a berlini koalíciónak nincs meg a szükséges többsége, ezért azt nem kívánják a Bundesrat elé vinni. Erre válaszul az ellenzék bejelentette, hogy az alkotmánybírósághoz fordul.
origo.hu
Magyar Péter-hazugságok: Hann Endre és a Medián legnevetségesebb trükközései
