Dél-Karintia osztrák kézben maradását ünnepelték

A Die Presse beszámol a határkérdésről tartott népszavazás 90. évfordulóján tartott ünnepségekről. A Der Tagesspiegel ismerteti, milyen nézeteltérések várhatók Berlin és Párizs között a nukleáris leszerelés kérdésében.

Der Tagesspiegel (Tagesspiegel.de)

A berlini napilapban Albrecht Meier Vita fenyeget a nukleáris fegyverekről a NATO-ban című cikkében ismerteti a kérdésben felmerült német–francia ellentéteket. A jelszó jól hangzik: a „Global zero” (világméretű nulla) azt a célt kívánja megjeleníteni, hogy a világ atomfegyverkészletét nullára csökkentsék. Most jön a szakítópróba: a novemberi lisszaboni NATO-csúcson a szövetség dönteni kíván az új stratégiai koncepciójáról. Időközben úgy tűnik, hogy a dokumentum legfeljebb csak mellékesen fog a nukleáris leszereléssel foglalkozni. A nukleáris fegyverek az új stratégiai koncepció szerint is nélkülözhetetlenek – mondta pénteki beszédében Anders Fogh Rasmussen NATO- főtitkár. Ugyan tiszteletre méltó cél az atomfegyvermentes világ, de egyoldalú leszerelésről nem akar tudni Rasmussen. Ez Guido Westerwelle (FDP) berlini külügyminiszter ama javaslatának elutasításaként értékelhető, hogy vonják ki Németországból az amerikai taktikai atomtölteteket. Maga az amerikai elnök sem fogja erőltetni a kérdést, hiszen a november 2-i kongresszusi választásokon nem kíván további szavazatokat veszíteni. Márpedig az amerikai nukleáris fenyegetés lehetőségének korlátozása csak kárt okozna neki. A szövetségi kormány mindezek ellenére elégedett a beterjesztett javaslattal, mert az 1999-sel ellentétben szerepel a leszerelés és a fegyverzetkorlátozás – áll az indoklásban.

Die Presse (Diepresse.com)

A konzervatív osztrák napilapban Oliver Pink Ünnepi felvonulás: 90 éves a karintiai népszavazás című cikkében tudósít az események megünnepléséről. Kilencven évvel ezelőtt a dél-karintiaiak 59 százaléka úgy döntött, hogy Ausztriánál kívánnak maradni, köztük számos szlovén is. Az ünnepi felvonulás ugyan az elmúlt évtizedek hagyományait követte, ugyanakkor láthatóan arra törekedtek, hogy kiemeljék a népeket összekapcsoló karaktert. A szlovén kisebbség érdekvédelmi szervezete is megjelent. Csak a Karintiai Otthonszolgálat (KHD), amely a népszavazás alkalmából az osztrákbarát propagandát szervezte, nem kapott meghívást. A KHD évtizedekig agitált a szlovén népcsoport ellen, mielőtt néhány éve 180 fokos fordulatot tett és békülő irányt vett. Úgy tűnik, ilyet nem bocsát meg a karintiai vezetés. „Büszkék vagyunk Karintiára” – vélte Werner Faymann (SPÖ) kancellár. Minden karintiainak köszönetet mondott, akik máig őrzik hagyományaikat. A kancellár érintette a helységnévtábla-vitát. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, a „bécsi diktátum nélkül” kell a tartománynak egyetértésre jutnia az érdekképviseletekkel. Heinz Fischer szövetségi elnök szlovénul köszöntötte a vendégeket. Fair, szakszerű és szerződéses módon kell a helységnévtábla-kérdést megoldani, minél előbb, annál jobb – mondta. Mindenkit arra szólított fel, hogy sikeres érettségi vizsgát tegyen a történelem előtt.