Lövöldözős játékkal emlékeztek volna a német egységre

A Die Welt ismerteti, milyen játékkal kívánta köszönteni az október 3-i nemzeti ünnepet a karlsruhei képzőművészeti főiskola. A Tages-Anzeiger beszámol a nigériaiak térfoglalásáról a svájci kábítószerpiacon.

Die Welt (Welt.de)

A konzervatív napilap A halálövezet-játékot a tiltakozások miatt leállították címmel tudósít egy a német egység napjára tervezett bizarr számítógépes játékról. Már megjelenése előtt hatalmas felháborodást váltott ki, mivel virtuális NDK-határőrök menekültekre vadásznak. Míg az áldozatokat képviselő szervezetek a játékot „visszataszítónak” és „bántónak” nevezték, addig a karlsruhei képzőművészeti főiskola (HfG) magas erkölcsi és művészi szempontokról beszélt. Amennyiben az áldozatok mégis sértőnek találják, azt rendkívül sajnálják, mondta Klaus Heid HfG-szóvivő. Szerinte a játék a határőrök brutalitásával szembesíti a fiatalokat. „Mi minden lehetséges támogatásról biztosítottuk a készítő Jens M. Stober médiaművészt” – áll a főiskola nyilatkozatában.

A német egység napjára, október 3-ra tervezett bemutatójukat lemondták. A játékot később, egy vitafórum keretében kívánják bemutatni. Az 1378 (km) nevű (ilyen hosszú volt anno a belnémet határ – a szerk.) játék ingyenes letölthetőségét is későbbre halasztották, a főiskola honlapjáról is eltávolították a képeket. A berlini államügyészség vizsgálja Hubertus Knabe, a berlin-hohenschönhauseni emlékhely vezetőjének beadványát, aki szerint a játék kimeríti az erőszak dicsőítésének tényállását.

Az 1976-ban zajló játékban bárki lehet határőr vagy menekült, valósághű halálövezetekkel, tűzparanccsal és önkioldó fegyverekkel. A játékosok egymással és egymás ellen is próbálkozhatnak. A határőr a sikeres feladat-végrehajtás után – ha elfogta vagy őrizetbe vette a menekülőt – megkapja a néphadsereg (NVA) kitüntetését. Ezzel azonban nem ér véget a játék, mert az eredményes határőrt a következő körben, 2000-ben a bíróság elé állítják, és felelnie kell a tetteiért. Ezt sehogyan sem tudják elkerülni a játékosok.

Tages-Anzeiger (Tagesanzeiger.ch)

A baloldali-liberális zürichi napilap Tele kokainnal című cikkében foglalkozik a svájci kábítószer-bűnözés etnikai hátterével. A rendőrségi kábítószer-akciókban, letartóztatásokban majdnem mindig megtalálható a nigériai szál. Néhány év alatt a nigériai kereskedőknek sikerült nemcsak Zürichben, hanem az egész országban megkaparintani a kábítószer-kereskedelmet, ami összefügg az afrikai menekültek növekvő számával – nyilatkozta Beat Rhyner, a zürichi rendőrség vezető nyomozója.

A szövetségi rendőrség becslése szerint a latin-amerikai kokain 25-40 százalékát Afrikán keresztül hozzák Nyugat-Európába. A csempészek jelentős része nigériai, a többiek Sierra Leone-iek, guineaiak, gambiaiak és elefántcsontpartiak. Beat Rhyner szerint új jelenség, hogy az afrikaiak közül mind többen rendelkeznek tartózkodási és letelepedési engedéllyel. Ezeket az engedélyeket gyakran svájci állampolgárokkal vagy letelepedési engedéllyel rendelkező személlyel történő házassággal szerzik meg.

Hasonló folyamatot figyeltek meg korábban a Zürichet ellenőrző dominikaiaknál, akik 1995-ben kiszorították az utcai árusításból a libanoniakat. A rendőrség szerint máig ők ellenőrzik az üzletet, azonban időközben felemelkedtek a hierarchiában és elsősorban a nagy mennyiségű importtal foglalkoznak. Ellentétben az afrikaiakkal, a dominikaiak nem menekültként érkeztek az országba, hanem turistaként. Sokukat később honosították. Megkönnyítette a betelepülésüket, hogy sok dominikai nő prostituáltként dolgozik Svájcban. A nigériai kereskedők a nyomozók szerint rendkívül manipulatívak és remekül kihasználják a társaik jóhiszeműségét. Számos svájci nő bedőlt nekik.

2009 közepe óta a rendőrség felfigyelt egy új szállítási stratégiára. A nyugat-afrikai hálózatok mind gyakrabban alkalmaznak balkáni vagy kelet-európai futárokat. Ennek háttere, hogy egyre gyakrabban ellenőrzik és le is tartóztatják a nyugat-afrikai kereskedőket. Különösen a nigériaiak utasítják el, hogy veszélyes futári feladatokat is ellássanak. Ellentétben a heroinkereskedelmet ellenőrző albánokkal, inkább hálózatokban gondolkodnak, gyakran újraszerveződnek, s nem szigorúan szervezett bandákat alkotnak.

A kokain ma Svájcban a cannabis után a leggyakrabban fogyasztott kábítószer. A kokainfogyasztás folyamatosan nő, ellentétben a heroinnal, ahol inkább a stagnálás és az enyhe csökkenés jellemző.