Der Spiegel (Spiegel.de)
A baloldali német hírmagazin Westerwelle frontot nyit Merkel ellen című cikkében tudósít a kancellár és külügyminisztere vitájáról. Angela Merkel és Nicolas Sarkozy döntése, miszerint nem követik automatikus szankciók azokat az euróövezeti tagállamokat, amelyek megsértik a hiányszabályokat, komoly felháborodást váltott ki kormányán belül is. Elsősorban a liberálisok érzik úgy, hogy a kancellár megkerülte őket. Most Guido Westerwelle úgy nyilatkozott Berlinben, hogy a szankciókat nem szabad politikai haszonelvűségnek alávetni. Ezért szerinte olyan mechanizmusok szükségesek, amelyeknek tekintélyük és elég erejük van ahhoz, hogy megvalósuljanak. Merkel és Sarkozy hétfőn megállapodott abban, hogy Németország az eredeti, az automatikus szankciókra vonatkozó követelését ejti a túlzott deficittel rendelkező euróövezeti tagállamokkal szemben.
Steffen Seibert kormányszóvivő szerdán úgy fogalmazott, hogy a kormány irányához hozzájárultak a liberális miniszterek is. Ezt élesen cáfolta az FDP. Merkel csütörtökön kijelentette, hogy a kormányülésen nem vitatkoztak Westerwellével. A céljuk ugyanaz, az illetékes uniós munkacsoport javaslatainak megvalósítása anélkül, hogy megváltoztatnák a lisszaboni szerződést. A frissen Indiából visszatért külügyminiszter hangsúlyozta, féltétlenül szükséges, hogy az euró mögött egy kemény deficitszabályozás álljon. Ami a görög pénzügyi válságban történt, az nem ismétlődhet meg még egyszer. Westerwelle nyilatkozata egy héttel előzi meg a stabilitási paktum reformjával foglalkozó brüsszeli jövőjével is foglalkozó uniós csúcsot. Egy nappal a csúcs előtt Angela Merkel kormánynyilatkozatban tájékoztatja a közvéleményt a kabinet álláspontjáról. A német–francia kompromisszum szerint a deficites államháztartású országok ellen csak akkor indul eljárás, ha ahhoz hozzájárul az állam és a kormányfők. A két politikus azonban abban is megegyezett, hogy keményebb büntetések érdekében módosítsák a lisszaboni szerződést. Egyelőre nyitott kérdés, hogy a jövő héten sikerül-e Brüsszelben megszerezni 27 tagállam támogatását. A szerződésmódosításhoz ismét népszavazásra lenne szükség, például az euróválságot különösen megsínylő Írországban.
Tages-Anzeiger (Tagesanzeider.ch)
A baloldali liberális zürichi napilapban Erwin Haas Nincs vége a triengeni feszületvitának című cikkében tudósít abszurd pereskedésről. A feszületvita alapkérdéseit a 4500 lelkes, Luzern kantonban fekvő község laikus hatóságai nem tudják megoldani, nyilatkozta Martin Ulrich (FDP), Triengen polgármestere. Az iskolaszék és a képviselő-testület salamoni megoldást talált. A vitatott kereszteket eltávolítják az iskolákból, és két egyszerű kőkereszttel pótolják azokat. Ezzel a hivatalok tartoznak a lakosságnak, akik úgy érzik, egy ember diktátumának vannak kitéve. Ezzel teljesítik egy apa akaratát, aki nem kívánja gyermekeit annak kitenni, hogy „egy halálra kínzott ember látványa” közepette kelljen tanulniuk, fogalmazott Ulrich. S annak az ítéletnek is eleget tesznek, amely egy cadrói (Tessin kanton) ügyben 1990-ben hozott ítéletben a feszületet vallási jelképnek nyilvánította és betiltotta. „Másrészt az apától követelt tiszteletet elvárjuk a többséggel szemben.” Triengen ezzel azt a kiutat választotta, amit a luzerni kereszténydemokraták javasoltak.
A 41 éves német David Jan Schlesinger szabadgondolkodó és két gyermek apja. Most a döntést az érvényes jog kijátszásának tekinti. Szerinte ugyanis az evangélikus keresztények jelképének nincs keresnivalója az osztálytermekben. Kompromisszumként csak az ország zászlaja jön szóba, amint Stefan Mauerhofer, a svájci szabadgondolkodó szövetség munkatársa javasolta. Tekintettel a triengeni és a staldeni (Wallis kanton) esetekre, ahol egy szabadgondolkodó tanárt azonnali hatállyal elbocsátották, mert megtagadta, hogy a feszület alatt tanítson.
A szabadgondolkodók országos szervezetének főigazgatója, Reta Caspar a következő szombaton azt javasolja, hogy a szövetségi bíróság előtt támadja meg az ítéletet és kényszerítsen ki egy jogegységi döntést. Az ugyanakkor bizonytalan, vajon a bíróság egy egyszerű keresztet is betiltana-e. Lukas Niederberger luzerni teológus szerint ez nem egy keresztény jelkép, hanem egy vallási értelemben semleges szimbólum, amit már a barlanglakó ősember is használt. Martin Schwegler luzerni ügyvéd és a kereszténydemokrata párt helyi elnöke el tudja képzelni, hogy a bírák másként ítéljenek, mint a feszületítéletben. A szövetségi bíróság ítéleteiben komoly szerepet játszott a korszellem, és 1990 óta igen komoly szekularizációs folyamat zajlott.
origo.hu
Manfred Weber és Brüsszel fizeti Magyar Péter országjárását
