Vitatkoznak az integrációról, csak picit másképpen

A Frankfurter Allgemeine Zeitung beszámol arról, hogy a török közvélemény máig nehezen emészti meg, hogy Mesut Özil a német válogatottban focizik. A Die Welt ismerteti az uniós stabilitási paktum kapcsán kötött német–francia megállapodást.

2010. 10. 19. 6:30
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)

A konzervatív frankfurti napilapban Michael Martens Végül is nem hívják Michael Özilnek című cikkében foglalkozik a németországi törökök integrációjáról a Törökországban zajló vitával. Christian Wulff szövetségi elnök hétfőn hosszú útra indult. Egy egész munkahetet tölt Törökországban, melynek alakulása döntő lehet a németországi muzulmánok integrációjának sikeréhez. Pontosan ezért eltérő Wulff utazása ankarai nézőpontból is a megszokott államfői látogatásoktól. A politikus kedden nemcsak a kormányfővel és az államfővel fog találkozni, hanem számos jelentős társadalmi csoport képviselőjével is tárgyal majd. Köztük a Diyanet, a befolyásos vallási hivatal vezetőjével is, valamint egyetemistákkal, a civil társadalom és a keresztény kisebbség képviselőivel. A legutolsó napon I. Bartholomaiosszal, Konstantinápoly ökumenikus pátriárkájával, az ortodox keresztények formális fejével tárgyal.

Mindeközben Törökországban a Németországban és a német válogatottban játszó Mesut Özil kapcsán saját integrációs vita zajlik. Már a labdarúgó-világbajnokság alatt úgy kommentálták Özil játékát, mint valakiét, aki közéjük tartozik, csak éppen rossz mezben focizik. Legkésőbb a török nézők dühödt füttyei óta, amikor a berlini német–török találkozón a hazaárulónak tekintett Özil labdaérintéseit honorálták, a vitát már nem a lapok sportoldalain, hanem a politikai részeken vívják. A legtöbb kommentátor számára kellemetlennek tűnt a fütyülő nézők berlini sportszerűtlensége. „Lehet, hogy ez nem tetszik a törököknek, ha Európa egyik legnagyobb tehetsége Németország mellett és Törökország ellenében dönt, de ez az, amit integrációnak neveznek” – fogalmazott Ibrahim Kalin vallástudós. Az Akam című lap igen kétértelmű módon vette védelmébe, ha valaki olyan ország színeiben játszik, melynek még a himnuszát sem tudja elénekelni: azért nem ő a felelős, hanem a gazdasági körülmények. Azok, akik ilyen szegényes körülményeket teremtettek, azokat kellene felelősségre vonni. Egy másik kommentátor a Törökországban focizó brazil játékos, Marco Aurelio esetére hívta fel a figyelmet, aki kénytelen volt felvenni a Mehmet keresztnevet. A szurkolók hálásak lehetnek a németeknek, hogy Özilt nem kötelezték neve németesítésére. Ma ugyanis már akár Michaelnek is hívhatnák. A többséggel csak Levent Kizil, a török labdarúgó-szövetség elnökségének volt tagja szállt vitába. Kijelentette, labdarúgó-funkcionáriusként szomorú és törökként dühös, hogy Özil érdektelenségét jelezte a török szövetség ajánlatával szemben.

Die Welt (welt.de)

A konzervatív berlini napilap Németország meghajol a francia nyomás előtt című cikkében tudósít Angela Merkel és Nicolas Sarkozy alkujáról. Párizs és Berlin megállapodott a deficithatárok megsértőivel szemben alkalmazandó büntetésekről. Szankciókat akkor fognak elfogadni, ha egy figyelmeztetett tagállam nem teszi meg a szükséges lépéseket, hogy leépítse az adósságait, nyilatkozta Angela Merkel a Nicolas Sarkozyvel hétfőn Deauville-ben tartott találkozója után. Eközben az uniós pénzügyminiszterek Luxembourgban szintén a stabilitási paktum megszigorításáról egyeztettek. A két legnagyobb uniós tagállam hónapokon keresztül ellentétes álláspontokat képviselt a kérdésben. Németországot Hollandia és Finnország támogatta, Franciaország Spanyolország és Olaszország pártfogására számíthatott. Berlin támogatta az uniós biztost, aki automatikusan szerette volna a szankciókat elkezdeni. Ez együtt járt volna a bizottság szerepének megerősítésével, amin a pénzügyminiszterek már csak nehezen tudtak volna változtatni. A mostani megegyezés szerint, mint eddig is, az EU pénzügyminiszterei fokozatosan léptetnek életbe egyre szigorúbb intézkedéseket.

A javasat lényege 2013-ig, a mentőcsomag kifutásáig megteremteni a gyors válaszlépések lehetőségét a szerződések lehető legkisebb módosításával, nyilatkozta Merkel. Sarkozy megígérte Merkelnek, hogy ellentételezésként Németországot támogatni fogja a szerződés szigorításában. A szövetségi kormány szeretné az uniós szavazati jog ideiglenes megvonásával is jobb belátásra bírni a költségvetési hiányt elengedő államot. Ezen felül Németország szeretne kidolgoztatni egyfajta csődeljárást az ingadozó euróövezeti tagállamok számára, melyben a magánhitelezőknek is részt kellene vállalniuk. Herman Van Rompuynak, az EU elnökének Merkel és Sarkozy akarata szerint 2011 márciusáig konkrét javaslatokat kell kidolgoznia a szükséges szerződésmódosításokra. A szigorúbb adósságszabályozással az EU le kívánja vonni a görög adósságfiaskó és az év eleji euróválság tanulságait. A politikai megállapodást a minisztereknek még jogszabályba kell önteniük. Athén időközben felfelé módosította az immár parttalanná váló deficit adatait.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.