Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív osztrák napilapban Chritian Höller A támogatott öngondoskodás öngólnak bizonyult című cikkében foglalkozik a kudarcot vallott magánnyugdíj-kiegészítés csődjével. 1,5 millió osztrák kötött kedvezményes előtakarékossági szerződést. Ezt a megoldást Karl-Heinz Grasser egykori pénzügyminiszter vezette be, aki a takarékkönyv-tulajdonosokból szeretett volna részvényeseket faragni. A törvény szerint a befektetett pénzek 30 százalékát döntően a bécsi tőzsdén kellett elhelyezni, ezzel egy időben az ajánlattevőnek garanciát kellett adnia. Előbb a termék sikertörténet volt, de később a pénzügyi válság következtében összeomlottak a részvényárfolyamok. Számos, garanciát nyújtó cég meghúzta a vészféket. A részvény értéknövekedési kvótája gyakorlatilag nullára csökkent és ott is maradt. A befektetők aligha profitálnak majd a tőzsde talpra állásából. A kuncsaftok a legrosszabb esetben, a legalább tízéves futamidő lejárta után, csak a befizetett tőkét és az állami támogatást kapják vissza. Ausztriában jelenleg 22 befektetési társaság létezik, amely ilyen termékeket ajánl. Ebből 14 társaságban a pénzpiaci felügyelet (FMA) adatai szerint bekövetkezhet a legrosszabb forgatókönyv. Az FMA megtagadta, hogy a veszélyeztetett cégek nevét nyilvánosságra hozza. A Wiener Versicherungsmakler – a bécsi biztosítási ügynökök érdekképviselete – minden szolgáltatót megkeresett, de gyakran nem kapott kielégítő választ. Rudolf Mittendorfer, a bécsi biztosítási ügynökök szervezetének vezetője szerint mintegy 400 000 megkötött szerződés lehet veszteséges. Mittendorfer szintén nem kíván neveket mondani, hogy elkerülje a pereket. Ezért a biztosítási ügynökök szervezete azt követeli az FMA-tól, hogy minden adatot hozzon nyilvánosságra.
A fogyasztók számára a hiányos információk miatt szinte lehetetlen felismerni a hibás termékeket. A pénzügyi felügyelet vitatja, hogy titoktartásával engedne a pénzügyi ágazatnak. Klaus Grubelnik, az FMA szóvivője azzal magyarázta visszafogottságukat, hogy nekik nem szabad terméklistákat nyilvánosságra hozniuk. Ugyanakkor minden szolgáltató figyelmét felhívták a tájékoztatási kötelezettségükre, mely tartalmazza a termékváltás lehetőségét is. Az Egyesület a Fogyasztók Tájékoztatásáért (VKI) nevű szervezetnek ez azonban kevés. Több próbapert is indított, ugyanis egyre több befektető szeretne kiszállni a szerződéséből. Azonban a bíróságok ítélkezési gyakorlata eltérő. Első fokon többnyire engedélyezték a minimálisan tízesztendős futamidő előtti felmondást, ugyanakkor egy másik bíró ezzel ellentétes álláspontot képviselt. A legfelsőbb bíróság ítéletéig évek múlhatnak el. Az S Biztosítót (a Wiener Städtische és az Erste Bank tulajdona) szintén beperelte a VKI. „Nem szerepelt a szerződésben, hogy a részvénykvóta gyakorlatilag nullára csökkenhet” – vélik a fogyasztóvédők. Mind hangosabban követeli az egész ágazat a reformokat. Jochen Ruß biztosításmatematikus szerint – aki egy tanulmányt készített az ügyről – közgazdaságilag képtelenség betartani a törvényt. A követelményeknek vagy akkor felel meg a bank és a biztosító, ha komoly kockázatot vállal, vagy ha igen tágan értelmezi a törvényt.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív frankfurti napilapban Günter és Kerstin Bannas Heves viták egy pontrendszer körül című, berlini keltezésű cikkében elemzi a Merkel-kormányon belüli nézeteltéréseket. A CDU/CSU és az FDP koalíciós bizottsága pénteken adópolitikai döntés (áfa, iparűzési adó, adóegyszerűsítés) nélkül fejezte be ülését. Bejelentették viszont, hogy az érintett munkabizottságok és minisztériumok tovább foglalkoznak a kérdésekkel. Heves viták zajlottak a koalíción belül a szakemberhiány bevándorlással történő kezelésének kérdéséről. A megbeszélésen részt vevő CSU-politikusok visszautasították a Roland Pofalla (CDU) kancelláriaminiszter által beterjesztett bevándorlási jelentést. Horst Seehofer CSU-elnök hangsúlyozta, nincs szükség a jelenleg hatályos jogszabályok módosítására. A miniszter ama bejelentéséről sem kívántak tudomást venni, hogy a jelentés további tárgyalások alapjául fog szolgálni. Guido Westerwelle FDP-elnök és külügyminiszter ezzel szemben kevesellte a jelentésben a szakemberhiány kezelése érdekében javasolt intézkedéseket. A liberálisok szeretnék a tartózkodási engedély gyorsított kiadásához szükséges minimális jövedelmi határt a mai 66 000 euróról 40 000 euróról csökkenteni. Ebben az eljárásban azt vizsgálják, hogy az adott munkára van-e alkalmas jelölt Németországból, vagy uniós tagállamokból. Ezen felül az FDP azt szeretné, ha a szükségletorientált szakember-toborzást egy pontrendszer segítené. A liberális javaslatokkal szembeni álláspontját előbb a CDU-nak és a CSU-nak egymás között kell tisztáznia. A koalíciós bizottság következő ülését december 9-én tartják.
origo.hu
Elütötte 1 éves kislányát egy anya Jánoshalmán
