Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali német hírmagazin A Kalózpárt belebonyolódik az alapszabály apróságaiba című cikkében tudósít a legnagyobb parlamenten kívüli párt chemnitzi kongresszusáról. Koalíciós tárgyalásokról és kormányzásról álmodnak, pedig szombaton, a kongresszus első napján a párttagok hosszadalmas eljárásjogi vitákba bonyolódtak. Ennek a folyamatnak a „csúcspontja” egy párttag ellen tettlegesség miatt kezdeményezett kizárási eljárás volt. A férfi letépte az egyik küldött akkreditációját. Az ötszáz küldött messze kevesebb a várakozásoknál, még pénteken közel ezer résztvevőről beszéltek a pártnál.
Órákon keresztül vitatkoztak szombaton az eljárásjogi kérdésekről, így az idei második pártkongresszus igencsak hasonlít a májusi elsőre. Ha vasárnap sikerül Chemnitzben politikai kérdésekkel is foglalkozniuk, akkor végre dönteniük kell olyan kérdésekről, mint a feltétlen alapjövedelem, a kábítószerek legalizálása, az állam és az egyház szétválasztása. Jens Seipenbusch, a párt elnöke hangsúlyozta, reméli ,sikerül a konstruktív munka. „A polgári jogok egyre inkább keggyé válnak. Ez ellen fel kell lépnünk” – fogalmazott Seipenbusch nagy tapsot kiváltva. A legfrissebb terrorfenyegetésekre válaszul a Kalózpárt szombaton ellenezte a pánikkeltést, egyúttal retorikai leszerelést követelt a felelős politikusoktól. Christopher Lauer, a párt politikai igazgatója „kormányunk terrormarketingjéről” beszélt, utalva Thomas de Maizière (CDU) belügyminiszterre kijelentette, „az egyetlen fenyegetés, ami Németországra, ránk és embertársainkra leselkedik, az ön, de Maizière úr!”
A 2009-es Bundestag-választásokon elért figyelemre méltó, 2 százalékos eredményt követően erős ellenszéllel találkoznak a kalózok. Időközben más pártok is felismerték az internet fontosságát, a Bundestagban egy külön bizottság foglalkozik a digitális társadalom kérdéseivel. A májusi észak-rajna-vesztfáliai tartományi választásokon a szavazóknak már csak 1,6 százaléka támogatta őket. A Kalózpártnak ma több mint 12 ezer tagja van. A tavalyi gyors létszámnövekedés 2010-re érezhetően lelassult. A chemnitzi kongresszussal kívánják megteremteni a 2011-es tartományi választásokon való részvétel feltételeit. Az ötszázalékos bejutási küszöb átugrására a legjobb esélyekkel Berlinben és Baden-Württembergben rendelkeznek.
Berner Zeitung (bernerzaitung.ch)
A svájci főváros napilapja A nyelvjárás védelme című cikkében tudósít az alpesi államban zajló nyelvpolitikai küzdelmekről. Abszurd gondolat számos német svájci szülő számára: óvodás gyermekük barkácsolás közben nem a megszokott helyi nyelvjárásban, hanem irodalmi németül szólal meg. A svájci gyermekek 2000-es Pisa tanulmányban elért gyenge szereplését követően az oktatáspolitikusok az irodalmi németet vetették be megoldásként. Most pedig szeretnék már az óvodában is azt tanítani.
A politikusok is megpróbálnak tőkét kovácsolni az ügyből. A zürichi és bázeli kantonokban már aláírásgyűjtést kezdett a Svájci Néppárt (SVP) Nyelvjárás az óvodában címmel. Luzern kantonban az SVP ifjúsági tagozata gyűjti az aláírásokat. Ebben a három kantonban előírták, hogy az óvodai nevelés egy része – fele, illetve harmada – irodalmi németül történjen.
Bern kantonban is napirendre került a nyelvjárások kérdése. Erich Hess, az SVP ifjúsági tagozatának elnöke a jövő héten a kanton nagytanácsában olyan beadványt tervez, melynek célja, hogy az óvodai oktatás „alapvetően svájci németül történjék”. A kanton oktatási igazgatója nem érti az SVP aggodalmát. „A társaság veszélyeztetett népekért társalapítójaként nem látom fenyegetettnek a svájci nyelvjárásokat” – nyilatkozta Bernhard Pulver.
A nyelvjárások jövője miatti aggodalom valójában érzékeny társadalmi szeizmográf. Az irodalmi némettel szembeni ellenszenv egy széles körben az oktatásügy állandó megreformálásával szemben elterjedt düh kifejeződése. A nyelvjárás védelme egyúttal válasz a németek növekvő svájci jelenlétére is. Az irodalmi németet a szülői értekezleteken vagy a kórházak sürgősségi ellátásában a bevándorlóknak tett gesztusként értékelik a bennszülöttek. Sokak szemében az integrációnak az is egyik eleme, hogy valaki kész és képes a nyelvjárást legalább megérteni.
origo.hu
Orbán Viktor átvette a Türk Világ Legfelsőbb Rendje díjat
