Vitathatatlan, hogy Jason deCaires Taylor felülmúlta minden korábbi munkáját a The Silent Evolution (Hangtalan fejlődés) névre keresztelt víz alatti szoborparkjával. A 400 életnagyságú emberi alakot ábrázoló alkotást Mexikó partjainál, a cancúni Asszonyok szigeténél süllyesztették a kilenc méter mélységben lévő homokos tengerfenékre. A grandiózus művészeti alkotás kiterjedése 420 négyzetméter, súlya pedig a 180 tonnát is meghaladja.
„Hatalmas út áll mögöttünk – idézte fel DeCaires Taylor az eltelt másfél évet, amíg az álomból valóság lett. – Több mint 100 tonna cementet, homokot és sódert, csaknem négyezer méter üveggyapotot, valamint négyszáz kiló szilikont használtunk fel a munka során.” Csupán a víz alatti munkálatok ideje meghaladta a 120 órát. A szobrok felületét úgy alakították ki, hogy azokon a korallok könnyebben megtelepedjenek, és így a tenger gyorsan befogadja az alkotást.
További érdekesség, hogy a szobrokat valós személyekről, főként a helyi lakosokról mintázta a művész, azonban bárkit megformázott, aki küldött magáról egy fotót. Taylor különböző korú, társadalmi helyzetű és foglalkozású személyeket választott modellül. A szoborcsoportban vannak idősek, ifjak és gyermekek, koldus és elegáns úr, könyvelő, jógaoktató, halász, diák, akrobata, ács és még egy parkőr is fellelhető a tömegben.
Az alkotás jól kifejezi a modern művészet és a környezet közötti különleges harmóniát, és azt is, hogyan alakulhat ki egy új élettér a mélyben. A végső formát azonban a művész a természetre bízza: a jövőben a korallok, szivacsok, virágállatok építik, a térségben gyakori erős áramlások, vad viharok pedig rombolják majd a szobrok alkotta új zátonyt. Taylor bízik abban, hogy ezúttal az emberi beavatkozás jótékony hatással lesz a körzet ökoszisztémájára.
A Cancún tengeri park a búvárok által a világ egyik leglátogatottabb térsége. Évente több mint 750 ezer turista keresi fel a színpompás korallszirtekkel övezett merülőhelyeket. Mivel a korallok nagyon érzékeny lények, amelyeket a legkisebb érintés is elpusztít, a tömeges merülés rendkívüli módon megterheli és károsíthatja a helyi élővilágot. Ezért a Museo Subacuático de Arte elnevezésű program, amely négy tárlatból áll, azt a cél is szolgálja – a művészeti értékén felül –, hogy a térség egy újabb érdekes merülőhellyel gazdagodjon, ezáltal tehermentesítve a veszélyeztetett élővilágot.
A kilenc méter mélységben található szoborpark könnyedén megközelíthető mind a szabadtüdős, mind pedig a légzőkészülékes könnyűbúvárok számára, de a turistáknak lehetőségük van a felszínről, üvegfenekű hajókból is megcsodálni az impozáns látványt.
A most 36 éves brit szobrász, búvároktató Jason deCaires Taylor először 2006-ban hívta fel magára a figyelmet, és szerzett nemzetközi elismerést, amikor Grenada (Közép-Amerika, Kis-Antillák) partjai előtt megnyitotta az első víz alatti tárlatát, amelyet továbbiak követtek.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!