A lap összeállításából kiderül, hogy tíz évvel ezelőtt a szenci járásban az általános iskolai elsősök csaknem húsz százaléka járt magyar iskolába, ma már ez az arány nem éri el a tizenegy és fél százalékot. A legutóbbi hivatalos adatok szerint a negyven-ötven százalékban magyarok által lakott Magyarbélen (Vel’ky Biel) és Gútoron (Hamuliakovo) már évek óta nem nyílt magyar osztály. A járásban Hegysúron (Hruby Súr) adják a legtöbben magyar iskolába a gyereküket. Az idén a kilenc iskolába íratott magyar gyermek közül négyen kezdték magyar intézményben a tanévet.
A helyzet Szencen a legrosszabb, még akkor is, ha 2008-ban megállt a csökkenés, és jelenleg növekvő tendenciát mutat a magyar iskolába íratott magyar gyerekek száma. Az idén a kétszáz elsős közül tizenheten kezdték a tanévet a Szenczi Molnár Albert Alapiskolában. Az idén leginkább Éberhardon (Malinovo) csökkent a magyar iskolások száma, a huszonegy gyerek közül csak ketten mentek a helyi magyar intézménybe.
Racko Éva, az éberhardi magyar iskola igazgatója szerint általában az édesanya nemzetisége a meghatározó. Duray Rezső, a Szenc és Vidéke Társulás elnöke szerint az egyre kevesebb magyar iskolás okai közé tartozik, hogy eltűntek a magyar csoportok a járás óvodáiból, megszűntek a magyar nyelvű gyermekfoglalkozások.
(MTI)
origo.hu
Főhősök nyomában – itt a legnehezebb irodalmi kvíz, csak a legjobbaknak sikerül hibátlanul kitölteni!
