Rövid időn belül a negyedik országos választásra készülnek Moldovában, mivel több mint másfél éve nem tudnak elnököt választani Európa legszegényebb országában. Moldova 1991-ben vált függetlenné, de az egy évtizeden keresztüli folyamatos válságok miatt 2001-ben Európában egyedülálló módon a kommunisták nyerték a választásokat és került az államfői székbe Vladimir Voronyin. A mai napig meghatározó alkotmánymódosításra 2000. július 21-én került sor, amely szerint az államfőt – az addigi közvetlen elnökválasztás helyett – a képviselők választják négy évre háromötödös többséggel, maximum két periódusra. 2005-ben ismét a kommunisták nyertek, az elnök pedig továbbra is a helyén maradt.
Halálos áldozatokat is követelt a felforrósodott hangulat
2009 tavaszától jelentősen megélénkült az addig állóvíznek tekintett moldovai politikai élet. Az április 5-én tartott parlamenti választást ismételten a kommunisták nyerték meg. A 101 fős parlamentben 60 mandátumot szerzett az addigi kormányzó párt, azonban az új elnök megválasztásához 61 mandátumra van szükség az ország alkotmánya szerint. A választást követően az ellenzék csalásról beszélt és tüntetést hirdetett meg a fővárosban, amely máig nem tisztázott módon összecsapásokba torkollott. A tiltakozók az elnöki palotát is elfoglalták, és hárman életüket vesztették. A véres összecsapások után a szavazatokat újraszámolták, de az eredmény nem változott.
Míg korábban a kommunisták könnyedén át tudták csábítani az ellenzéki képviselők egy részét a fontos szavazásokkor, akkor ez nem sikerült, és így kétszer sem tudtak új elnököt választani, ami azt jelentette, hogy júliusban ismételten parlamenti választásokat tartottak Moldovában.
Buktak a kommunisták
A július 29-én megtartott parlamenti választást ismételten a kommunisták nyerték a szavazatok 44,69 százalékával, amivel 48 mandátumot szereztek. Az ellenzéki pártok közül a Moldovai Liberális Demokrata Párt (LDPM) 16,57, a Liberális Párt (LP) 14,68, a Moldovai Demokrata Párt (DPM) 12,54, míg a Mi Moldovánk Pártszövetség (PAOM) 7,35 százalékot ért el. Az ellenzéki pártoknak együtt 53 mandátumuk volt, és augusztusban létrehozták a Szövetség az Európai Integrációért koalíciót Vlad Filat és Mihai Ghimpu vezetésével. A miniszterelnöki posztot Filat, míg az ideiglenes elnöki posztot Ghimpu foglalta el. Természetesen ismételten nem sikerült elnököt választania az új jobbközép kormánynak, azonban a moldovai alkotmány értelmében egy évben csak egy előre hozott választást lehet tartani, így az új kabinet nyert egy kis időt.
Érvénytelen lett a népszavazás, jön az újabb voksolás
Az idén július 2-án döntött úgy a parlament, hogy alkotmánymódosító népszavazást tartanak az elnök közvetlen választásáról. A nyugatbarát kabinet így próbálta feloldani a már több mint egy éve húzódó alkotmányos válságot. A várakozásokkal szemben a népszavazás azonban érvénytelen lett, mivel a jogosultak csupán 30,29 százaléka jelent meg a szavazóhelyiségekben. A megjelentek 87,83 százaléka igennel voksolt a tervezett módosításra, azonban az érvényességhez a teljes lakosság egyharmadának szavaznia kellett volna. Az elemzők a kudarcra kétféle magyarázatot adtak. A jobbközép koalíció az előzetes felmérések alapján teljesen biztos volt abban, hogy elegendő számú szavazó fog megjelenni, így nem fektettek nagy hangsúlyt a kampányra. A másik ok, hogy a kommunisták az újabb előre hozott választásban bízva az otthon maradásra buzdították a polgárokat.
Transznisztria helyzete megoldhatatlan
A tavaly augusztus óta hivatalban lévő kormány egyértelműen az ország uniós integrációjára törekszik, de a legnagyobb probléma továbbra is Transznisztria helyzete. A Moldova keleti részéből 1990-ben kivált területen orosz csapatok állomásoznak, de eddig csupán három „ország” (Dél-Oszétia, Abházia és Ngorno-Karabah) ismerte el a függetlenségét. A terület helyzetét eddig nem sikerült rendezni, és várhatóan a mostani választást követően sem várható áttörő változás.
61 mandátum a fő cél
A kormány még a nyáron lejjebb vitte a parlamentbe jutáshoz szükséges küszöböt, így most már 4 százalékos eredménnyel is mandátumot lehet szerezni a chisinaui testületben. A legfrissebb felmérések szerint a választást ismét a kommunisták nyerhetik meg, mivel támogatottságuk 35,5 százalék. Az LDPM 19,8, a DPM 12,5, az LP 11, a PAOM 6, míg a Humanista Párt (PUM) 4,2 százalékot érne el. Ezen számok alapján vélhetően hivatalban marad a jelenlegi jobbközép kormány, de nagy kérdés, hogy képesek lesznek-e a 61 mandátum megszerzésére, amivel elnököt lehet választani. Újabb sikertelen elnökválasztást követően vélhetően tovább folytatódna az alkotmányos válság, ami mind gazdaságilag, mind politikailag tovább rontaná az ország helyzetét.
Moszkva versus Nyugat
Az egyetlen választás Moldova számára, ha folytatódnak a reformok, amelyeket az IMF, a Világbank, az Európai Unió és az Egyesült Államok támogat – mondta Vlad Filat miniszterelnök. Nem az a célom, hogy az országot a múltba vigyük vissza – tette hozzá. Míg Románia és az unió többi tagállama abban bízik, hogy a mostani koalíció marad hatalmon, addig Oroszország a kommunisták visszatérésében reménykedik, mivel akkor lezárulna a mostani időszak az ország életében.
Elemzők szerint a hatalmon lévő négypárti koalíció között is létezik feszültség. A „leggyengébb láncszemnek” a Marian Lupu által vezetett Demokrata Pártot tekintik. Lupu a kommunista párt vezetője volt, de tavaly szakított a Voronyin-féle vezetéssel. Lupu idén szeptember 15-én megállapodást kötött az Egységes Oroszország kormánypárttal anélkül, hogy erről a kormánykoalíció többi tagját tájékoztatta volna. Ebből sokan azt a következtetést vonták le, hogy adott esetben a demokraták a választást követően inkább a kommunista párttal kötnének szövetséget. Az tény, hogy a két pártvezető nincsen jó viszonyban egymással, de a Kreml „ráhatása” elsimíthatja ezeket az ellentéteket – írja az Euobserver.com. Egyértelmű, hogy a Moszkva-barát erők győzelme eliminálná a Nyugat-barát kabinet elmúlt időszakban elért eredményeit.
(Forrás: Kyivpost.com, Euobserver.com, Moldova.org)
