A házelnök elutasítja azt a felvetést, hogy a ma hatályban lévő az egyetlen lehetséges demokratikus modell, közjogi berendezkedés, annál demokratikusabb nincs, ahhoz képest csak féldemokrácia van. Szerinte ha az új rendszer építésében alkotmányos akadályok vannak egy régi rendszer logikája szerint, például az Alkotmánybíróság (AB) úgy dönthet, hogy megsemmisít különböző gazdaságpolitikai intézkedéseket egy krízishelyzetben, akkor ezeket az akadályokat el kell hárítani. Általában, elviekben nem ért egyet azzal, hogy a parlamenti többség szinte havonta módosítja az alkotmányt aktuálpolitikai céljainak megfelelően. Ha konszolidált, nyugodt világban élnénk, ahol világos és egyértelmű szabályok vannak, azokat minden körülmények között be kellene tartani – mondta. Ma azonban Magyarországon rendkívüli helyzet van, amit az eddigi rendszer, a világgazdaság válsága, az előző kormány politikáját, válságkezelő intézkedéseit kísérő erkölcsi-bizalmi válság okozott. Úgy fogalmazott: ha nem asszisztált volna a világ, az IMF, az EU ahhoz a hazugsághoz, hogy az ez évi költségvetés alapján lehet 3,8 százalékos hiány, akkor nem kellett volna az Orbán-kormánynak a hazugság miatt létező lyukakat betömni rendkívüli pénzügyi intézkedésekkel, válságadókkal.
Intézkedések, másik út
Kövér László „erkölcsi-jogi” felfogása szerint elfogadhatók az elmúlt hetek intézkedései, a 98 százalékos különadó bevezetése, az AB jogkörének szűkítése, a magán-nyugdíjpénztári befizetések visszaterelése az állami rendszerbe, azzal együtt, hogy mindaz, ami történt, nem bevett működése a demokratikus hatalomgyakorlásnak. „Olyan lépésekről döntöttünk, amelyeket a helyzet rendkívülisége diktált, és amelyekhez képest csak rosszabb döntéseket hozhattunk volna” – emelte ki. Elismerte, volt vita a lépésekről a Fideszen belül, tisztában voltak azzal, hogy van politikai kockázata, ára annak, amit csinálnak, és azt meg kell fizetni; ezeket kötelességszerűen számba is vették. Az Országgyűlés elnöke azonban leszögezte: nem hozhattak más döntést. Indokként elmondta: ha nem vállalják az intézkedéseket, nem tudnának egy másik úton elindulni. A kampányban azt ígérték: a gazdaságpolitikában a megszorítások útja nem vállalható, új úton kell elindulni. A lépéssorozat kommunikációját, kivitelezését érheti jogos kritika – vélekedett.
A magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatban aláhúzta: már az alkotmányellenes volt, amikor az embereket állami erővel, törvénnyel kényszerítették, hogy a saját nyugdíjjárulékuk egy részét magánpénztárakba „csöngessék be”. Arra a felvetésre, hogy a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos döntések nem szerepeltek a választási ígéretek között, úgy reagált: ahogy az sem, hogy az új kormánynak fiktív 3,8 százalékos, jövőre pedig 3 százaléknál kisebb államháztartási hiányhoz, azaz az államháztartásban tátongó több száz milliárd forintos lyukhoz kell viszonyulni. Akik most protestálnak, szóltak volna akkor, amikor ez a hazugságkonstrukció felállt, vagy különösen akkor, amikor az előző politikai garnitúra lelkiismeretlenül padlóra küldte ezt az országot – emelte ki.
A Költségvetési Tanáccsal összefüggésben közölte: nem hiszi, hogy azon áll vagy bukik a magyar költségvetés hitelessége, hogy van egy „gittegylet”, amely évente majdnem egymilliárd forintot költ magára, miközben a számvevőszék is ellenőrzi a büdzsét, és léteznek független gazdasági elemző cégek.
Mindenben új lesz
A Fidesz új demokratikus modelljéről Kövér László elmondta: szimbolikusan lezárnak egy korszakot is az új alkotmánnyal, amely mindenféle értelemben új lesz, új preambulummal, új struktúrával, szöveggel. Egy mondatot tart meg a maiból, azt, ami a ma hatályos szövegben is megegyezik a még 1949-ben elfogadottal, azaz azt, hogy „Magyarország fővárosa Budapest” – fejtette ki, hozzátéve, az új alkotmány rövidebb, tömörebb lesz a mainál, s kevesebb részletszabályt tartalmaz majd. Leszögezte: a rendszer azonban ugyanaz a parlamentáris demokrácia lesz, mint most, nem lesz elnöki, félelnöki rendszer. Szerinte az alkotmányos berendezkedés alappilléreit tekintve nincs változtatási kényszer, de 20 év után van min változtatni; ide sorolta a választójogot, az önkormányzati rendszert, a hadsereget, a rendőrséget, a titkosszolgálatokat, a közigazgatást érintő kérdéseket. Kiemelte: el kell gondolkozni azon, hogy az AB hatásköre megfelel-e a demokrácia mai követelményeinek, vagy nagyobb szabadságot kell adni a végrehajtó hatalomnak, különösen a gazdasági tárgyú törvényhozásban, függetlenül a krízishelyzettől; az AB-re szükség van, de nincs kőbe vésve, hogy csak olyan lehet, csak olyan hatáskörrel működhet, mint ma Magyarországon.
Hangsúlyozta: az alkotmánnyal kapcsolatban saját véleményét mondja, még nincs döntés az alapvető politikai kérdésekben. Az egy- vagy kétkamarás parlament kérdéséről úgy vélekedett: vannak érvek a kétkamarás parlament mellett, ám annak létrehozásával nehezen megválaszolható kérdéseket nyitnának ki. Példának mondta: az új parlament már elfogadta a 200 fős Országgyűlés létrehozásáról szóló törvényt. A Szent Koronával kapcsolatban Kövér László aláhúzta: az új alkotmány preambulumának utalnia kell a történelmi hagyományokra, a magyar állam és kultúra keresztény gyökereire. A határon túli magyarokról szólva kiemelte: az alkotmánynak nem szabad megtiltania, hogy a nem otthon élő állampolgárokat szavazati jog illesse meg. Arra a kérdésre, hogy legyen-e népszavazás az új alaptörvényről, a házelnök közölte: azt nem tartja sem szokásosnak, sem szükségesnek.
Racionális működés
Kövér László szerint az Országgyűlésnek 2011-ben racionálisabb működési módra kell áttérnie, sem a kormány, sem a képviselők nem fogják bírni a mostani tempót. A házelnök az MTI-nek leszögezte: a Ház jövő évi működését illetően a frakcióvezetőknek tesz az ésszerűsítést szolgáló javaslatokat, de radikális változásokat nem tervez.
Kövér László fenntartja azt a korábbi álláspontját, amely szerint jövőre meg kellene változtatni a parlament jelenlegi, heti ülésezési rendjét. A házelnök szerint racionálisabb működési módra kell áttérni több ok miatt is, változtatni kell azon a tempón, ahogy jelenleg zajlik az Országgyűlés ülésezése. Hozzátette: meg kell keresnie a lehetőségét és a megoldását annak, hogy az ellenzék parlamenti megszólalási, illetve a kormány tevékenységét érintő kérdezési jogait ne csorbítsák. Erre akár hetente is lehetne lehetőséget biztosítani úgy, hogy közben ne kelljen a képviselőknek minden héten a határozatképességet biztosítaniuk – mutatott rá. Szerinte ezt a felvetést az ellenzéki képviselők a következő választások közeledtével érthetik meg, most ugyanis – ellentétben a kormánypártiakkal – nincs egyéni körzetük, ahol szintén dolgozniuk kell. Az új típusú működés melletti érv az is, hogy jövőre Magyarország ellátja a Európai Unió soros elnökségét – hívta fel a figyelmet a házelnök, aki szerint sem az Országgyűlés, sem a képviselők, sem a kormány tagjai nem fogják bírni a mai tempót.
A bizottsági struktúra átalakítását firtató kérdésre „rosszindulatúaknak” nevezte azokat a sajtóhíreket, amelyek szerint az ellenzéki vezetőktől el akarnák venni a számvevőszéki és a nemzetbiztonsági bizottságot. Ezeknek az információknak semmi alapjuk sincs, nem akarunk kormánypárti elnököt kinevezni e testületek élére – húzta alá Kövér. Emlékeztetett arra, hogy a nemzetbiztonsági bizottság létét és jogkörét kétharmados törvény rögzíti. Mint mondta, nem látott még olyan előterjesztést, amely ezen változtatni akarna, és ennek indokát ő maga sem látja. A házelnök kiemelte: a bizottsági struktúra a frakciók közötti konszenzussal jött létre, az eddigi szokás szerint azzal is változtatnak rajta, ő viszont nem látja indokoltnak, hogy a mai rendszert módosítsák.
Az Országgyűlés Hivatala dolgozóinak esetleges leváltásával kapcsolatos hírről Kövér László azt mondta: nem tervez semmilyen radikális átalakítást, főleg nem tömeges elbocsátást. Ez nem jelenti azt – közölte –, hogy eddig nem voltak kisebb átalakítások a struktúrában, vagy hogy ne lehetnének a jövőben is hasonlóak a bizottsági elnökök tapasztalatainak figyelembevételével. De ez nem fenyegetés, és nem is ígérgetés arra, hogy január 1-jétől fenekestül felforgatok mindent a Házban, és hogy tömegesen rakok az utcára embereket – fogalmazott, rögzítve, hogy ennek semmiféle indokát nem látja.
A sajtó jövőbeni parlamenti működése kapcsán az Országgyűlés elnöke azt mondta: itt is lesznek kisebb, az ésszerű működést szem előtt tartó változások, amelyek „semmiképpen nem a liberalizmus irányába” mutatnak. A cél az, hogy normális, nyugodt rendben tudjanak a képviselők dolgozni – húzta alá. Szerinte mindenkinek meg kell találnia a Parlament épületében a helyét: az újságíróknak, a lobbistáknak, az érdeklődőknek, a szakértőknek; kategóriánként végig kell nézni, hogy ki miért van az épületben ülésnapokon. Nem látom be, hogy a sajtószabadság elidegeníthetetlen része lenne az, amikor mozsárágyú nagyságú teleobjektívvel fotózzák a parlamenti képviselők asztalait – hozott példát. Közölte: tesz majd javaslatokat a Ház jövő évi működését illetően a frakcióvezetőknek és a változásokban kompromisszumra törekszik.
Már csak pár hónap
Kövér László a jövő év elején hívja össze a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát (KMKF). Azt mondta, a megbeszélésen meg kell vitatni, hogy miként lehet a KMKF-et és a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT) egymás mellett működtetni. Kövér László az MTI-nek adott interjújában leszögezte: jövő év első hónapjaiban összehívja a KMKF-t. A szervezet megtartását firtató kérdésre azt válaszolta, az nem az ő jóindulatától függ, országgyűlési határozat hozta létre az intézményt. Mint mondta, már illő is lett volna, hogy ülést tartson a fórum, de mivel a MÁÉRT-et a kormány összehívta, nem látta értelmét annak, hogy tartalom, valóságos napirend nélkül tartson szimbolikus ülést a KMKF. Az Országgyűlés elnöke reményét fejezte ki, hogy az első ülésen már tudnak olyan indítványokról tárgyalni, amelyek a nemzetpolitika szervezeti rendszerének jövőbeni működtetésére tesznek javaslatot.
Kövér felvetette: nem biztos, hogy ugyanazon szereplőket kell tömörítenie a KMKF-nek és a MÁÉRT-nak. Előbbi a törvényhozás mellett működtethető, konzultatív szervezet lehetne, utóbbi pedig az operatív nemzetpolitika irányításában, a kormány végrehajtó hatalmának gyakorlásában lehetne egyfajta kontrolláló, tanácsadó szerv – mondta. A házelnök szerint el kell dönteni azt is, hogy milyen, a világ magyarjainak nevét, címét nyilvántartó köztestületet hozzanak létre; az egy egyéb, a nemzetpolitikát érintő állami feladatokat is ellátó, költségvetési pénzekből, ellenőrzötten működő szerv lehetne.
Utalt arra, hogy ezt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes vetette fel, rámutatva arra, hogy léteznek olyan típusú funkciói a nemzetpolitikának, amelyeket nem feltétlenül a kormánynak kell ellátnia.
(MTI)
origo.hu
Pszichiátrián kezelt beteget keresnek a rendőrök
