A „biznisz” szó, mint a legtöbb amerikai varázsige, csodálatosan tenyészik a mi európai régiónkban, ahol a XX. században legfeljebb a mozivászonról, utóbb a Dallasból értesülhettek a népek, hogy létezik más gazdasági út is a világon, mint a hitbizomány és a központi tervutasítás. A legviccesebb, ahogyan a magyar szocialista vállalkozók szokták mondogatni egymás közt a „biznicet”, amint éppen a volt szovjet államadósság dollár-százmillióit terelgették át a saját cégeik bankszámlájára. Mindez úgy kapcsolódik az alább következő, konkrét utazási történethez, hogy az a railjetnek nevezett nemzetközi vonaton játszódik, az economy osztályon. Ez a nagyszerű, a mi vonatainknál több osztállyal magasabb színvonalú, osztrák állami (ÖBB) expressz nem régóta közlekedik a München–Salzburg–Bécs–Budapest vonalon. Siemens csúcstechnikával készült, remek szerelvényének már a puszta megjelenése ünnep a borzalmas kinézetű magyar pályaudvarokon, nesztelenül fut a pályán akár 170-nel – feltéve, ha nem történik kábellopás Bicske környékén –, a vagonok belseje tényleg a repülőgépére emlékeztet, kényelmesebb is annál, a történelmi belvárosokba viszi be az utasokat, és nemhogy a repülőnél, de még az autónál is olcsóbb. Ideális közlekedési eszköz például Bécsbe kirándulni vele, megnézni a híres múzeumokat, gyűjteményeket, megízlelni a sörözők kínálatát, az itthoni áraknál olcsóbban vásárolni minőségi cipőt, kabátot a gazdag sógoréknál, vagy csupán élvezni a pompás kávéházak, cukrászdák hangulatát – amint ezt megígérték nekünk, magyaroknak az uniós csatlakozásunk fejében.
(Magyar Nemzet, 2010. november 24.)
origo.hu
Századvég: Az egészségügyi dolgozók elégedettek a bérezésükkel, és Magyarországon képzelik el a jövőt
