Oroszországot az euróövezetbe?

A Die Welt ismerteti a Deutsche Bank vezetőjének javaslatát, miszerint a valuta megerősítése érdekében vegyék fel Oroszországot az euróövezetbe. A Frankfurter Allgemeine Zeitung számba veszi, mekkora kiadásokra kell felkészülnie a különféle mentőcsomagok miatt a szövetségi államnak.

2010. 11. 27. 12:53
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Die Welt – Welt.de

A konzervatív német napilap Ackermann fel kívánja venni Oroszországot az euróövezetbe című cikkében ismerteti a Deutsche Bank vezetőjének javaslatát.

Josef Ackermann támogatja az ötletet, hogy vegyék fel Oroszországot az euróövezetbe, ezzel is megerősítve a valutát. A vezető menedzser hosszú távon szeretné elérni, hogy a dollár helyett az euró legyen a világ vezető valutája.

Oroszország 2009-ben rendkívül alacsony államadóssággal rendelkezett, 77 milliárd dollárral, ami az ország gazdasági teljesítményének 6,3 százalékának felelt meg. Vlagyimir Putyin miniszterelnök egy berlini rendezvényen kiemelte az euró jelentőségét. Hangsúlyozta, fontos a nemzetközi pénzügyi rendszer domináns valutájától, a dollártól való függés csökkentése. Putyin hangsúlyozta, el tudja képzelni, hogy Oroszország egy napon tagja lesz egy európai valutarendszernek. Az orosz központi bank már most is tartalék valutaként számol az euróval. Kifejezetten nyitottnak mutatkozott Putyin, hogy az eurót gyakrabban használják az energiaszektor ügyleteiben.

Putyin megerősítette ama javaslatát, hogy jöjjön létre országa és az EU között szabadkereskedelmi övezet. Az orosz gazdaság ebben az évben négy százalékkal fog növekedni, a vállalatok megnyílnak a külföldi befektetők és a képzett munkaerők előtt. Eközben az orosz cégek, amelyek európai cégeket szeretnének vásárolni, gyakran ellenállásba ütköznek.

Ackermann kifejezetten üdvözölte az orosz miniszterelnök javaslatát. Angela Merkel ugyan kijelentette, támogatja a javaslatot, ugyanakkor hangsúlyozta, Oroszország legutóbbi lépései nem ebbe az irányba mutatnak. A kancellár példaként említette többek között Oroszország Kazahsztánnal és Fehéroroszországgal kötött vámunióját.

Frankfurter Allgemeine Zeitung – Faz.net

A konzervatív frankfurti napilapban Holger Appel A milliárdos tűzoltó brigád című cikkében elemzi a mentőcsomagok pénzügyi következményeit.

Bankmentés, államok megmentése, az euró megmentése, vállalkozások megmentése – a politika bátran adja egyik ígéretét a másik után, most azonban felmerült az a kérdés, mibe kerül mindez. Mekkora összeggel kell a német adófizetőnek felelnie az ígéretekért? A szakértők válasza kijózanító. Pontosan senki sem tudja, máig mennyi támogatást fizettek ki és az eddigi garanciák vajon elegendők lesznek-e.

Görögország megsegítése 110 milliárd euró, ebből Németország 22,4 milliárd eurót biztosít. Az euró-mentőcsomag 750 milliárd, amiből Németország egészen 147,6 milliárd euróról ad garanciát, ami összesen már 170 milliárd euró. Ezenfelül az EU-n, a Nemzetközi Valutaalapon, valamint az Európai Központi Bankon keresztül a müncheni Ifo intézet számítása szerint a német adófizető az euróövezet válságkezeléséért 215 milliárd eurónyi összeggel felel.

A bankok megmentésére létrehozott német pénzpiaci stabilizációs alap 480 milliárd eurónyi, amelyből 400 milliárd euró a garancia és 80 milliárd a tőke. Ebből 150,87 milliárd eurónyi garanciát és 29,28 milliárdnyi tőkét már igénybe vettek. A tartományok bankjaikat 14 milliárdnyi tőkével és 55 milliárdnyi garanciával támogatták.

Az adófizetők szövetségének adatai szerint 2009 végén a szövetségi állam adósságai elérték az 1018 milliárd eurót, amit 2010-ben újabb 50, majd 2011-ben 48,4 milliárd euró tetéz. A jelenlegi előrejelzések értelmében 2011 végére az ország pénzpiaci eladósodottsága eléri az 1116,4 milliárd eurót.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.