Der Spiegel (Spiegel.de)
A baloldali német hírmagazin Balkáni menekülthullám nyugtalanítja a tartományokat című cikkében foglalkozik a belügyminiszterek aggodalmaival. Aki Szerbiából és Macedóniából be kíván utazni az Európai Unióba, annak ettől az évtől nincs szüksége vízumra. De nemcsak turisták használják az egyszerű utazási lehetőséget, hanem növekvő számban menekültek, elsősorban cigányok. A szerb állampolgárságú menedékjogkérők száma a júliusi 129-ről szeptemberre 800-ra emelkedett. Macedónok esetében az emelkedés majd ötszörös, 107-ről 521 nőtt. Az év első kilenc hónapjában 3000 menekültkérelmet nyújtottak be a két balkáni országból, a német hatóságok szinte kivétel nélkül mindet elutasították. A tartományi belügyminiszterek ennek ellenére attól tartanak, tovább nő az országba érkező romák száma. Emilia Müller (CSU) bajor miniszter már felszólította Ivica Dacic szerb külügyminisztert, hogy gondoskodjon a menekülthullám megszűntéről, hiszen senkit sem üldöznek Szerbiában.
A bevándorlási kérelem beadása pillanatától az érintett személy azonnal állami támogatásra tarthat igényt, ezen a segélyformán a közelmúltban változtattak. Hat héttel ezelőtt megállapodtak a tartományok és a szövetségi állam, hogy a felnőtteknek és gyermekeknek korábban utalt 400, illetve 200 eurós hazatérési támogatást törlik, mert a szövetségi belügyminisztérium szóvivőjének indoklása szerint ezen támogatás megszerzése volt a beutazás célja. A rendőrök régóta panaszkodnak, hogy a növekvő bevándorlás miatt emelkedik a bűnelkövetések száma. S mert a közeli jövőben megszűnik az albánok és bosnyákok számára a vízumkényszer, ezért szakértők a probléma súlyosbodásával számolnak. Thomas de Maizière (CDU) szövetségi belügyminiszter „csak fenntartásokkal” járult hozzá a vízumkényszer felfüggesztéséhez, már jelezte, alaposan megfigyeli az események alakulását. Már ma is számos befogadó állomás tele van menekülttel. S mert a chemnitzi szállás már megtelt, ezért 300, főként Macedóniából érkezett cigányt az Érchegységben kívánnak elhelyezni. Arról, hogy miként reagáljanak a délkelet-európai cigányokra, De Maizière és a tartományi belügyminiszterek ezen a héten Hamburgban kívánnak tárgyalni. Svédország, Belgium, Hollandia vagy Ausztria az elmúlt hónapokban szintén a balkáni menekültek számának növekedéséről tájékoztatott.
Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (Faz.net)
A konzervatív német napilap vasárnapi kiadásában Oliver Hoischen Mennyire zöld valójában? című cikkében keresi a Zöldek sikereinek okait. Folyamatosan növekszik a Zöldek támogatottsága. Boris Palmer tübingeni polgármester szerint ez nem magyarázható pusztán a baloldalon belüli erőeltolódással. Baden-Württembergben a közvéleménykutatók a Zöldeket 30 százalékon mérik, miközben az SPD támogatottsága stabil. Eszerint a szimpatizánsok döntően a CDU-tól és az FDP-től érkeztek, az ő népszerűségük ugyanis csökken. A Zöldek nemcsak Baden-Württembergben, hanem az egész országban felfutóban vannak. „A Zöldek növekedéséről zajló vita még csak a kezdet. Mi mindannyian elbizonytalanodtunk, miként kell ehhez viszonyulnunk” – vallja Boris Palmer, mert álláspontja szerint a „Zöldeknek a társadalom többségét kell megszólítania, és nem egy élcsapat kisebbséget”. Nem osztja Palmer álláspontját a freiburgi kongresszuson szintén az elnökségi helyért induló Max Löffler, aki eddig a Zöldek ifjúsági tagozatát vezette. A politikus úgy véli, a nyitásnál lényegesen fontosabb a párt legfontosabb tulajdonságainak megőrzése. Inkább veszítsenek néhány szavazatot, de őrizzék meg a „zöldcélokat”. Nem véletlen, hogy a párt balszárnyának felfogása szerint az ő szavazótáboruk kétharmad részben az SPD-től és a nem választók táborából érkezett. Viszont ez az érvelés a reformszárny számos hívét felháborította, ezért egy állásfoglalást készítettek. Szerintük a Zöldeknek nem szabad megijedniük a néppárttá válástól, minden társadalmi réteg számára választhatóvá kell válniuk. A szárny támogatja a nyugdíjkorhatár 67 évre emelését, megérti a rosszul integrált bevándorlók miatti aggodalmakat, a haza fogalma is feltűnik a szövegben, és a család értéke is. Alexander Bonde, a Zöldek költségvetési szakértője szeretné elkerülni a félreértéseket, ezért hangsúlyozta, nem ragaszkodik a néppárt fogalmához. De szerinte a zöldeszme ma már túl nagy ahhoz, hogy egy ilyen kis politikai résbe kényszerítsék. Az a tény, hogy ezt külön hangsúlyoznia kell a Zöldeknek, azt mutatja, náluk ez még nem természetes.
origo.hu
Napi balfék: Bud Spencer tanácsai a diszkójampinak
