„Törökország nem illik hozzánk”

A Die Presse ismerteti a szocialisták EP-képviselőcsoportja frakcióvezető-helyettesének véleményét Törökország és Horvátország csatlakozása kapcsán. A Tages-Anzeiger A bosszantó minaret című cikkében foglalkozik az egy évvel ezelőtt elfogadott kezdeményezés következményeivel.

Die Presse – diepresse.com

A konzervatív osztrák napilapban Wolfgang Böhm Swoboda A mai Törökország nem illik hozzánk című strasbourgi keltezésű cikkében ismerteti Hannes Swoboda álláspontját Ankara uniós csatlakozásáról.

„Törökországnak már régen alternatívákat kellett volna ajánlanunk. Egy teljes jogú tagság illuzórikus” – fogalmazott az osztrák szocialista EP-képviselő és a szociáldemokrata frakció helyettes vezetője. Álláspontja szerint egy köztes megoldásra lenne szükség. Előbb gazdasági és politikai értelemben kellene az országot az EU-hoz kapcsolni. A kérdést, hogy ez a következő húsz évben a belépéshez vezet-e, nyitva kell hagyni.

Swoboda szerint egy ilyen eljárás Törökország számára is tartogat előnyöket. Függetlenebb lenne, és nem kellene kötődnie az unió társadalompolitikai előírásaihoz. Törökország erős nacionalizmusa miatt „nem illik hozzájuk”. Az SPÖ politikusának álláspontját megerősítette Kadri Ecvet Tezcan bécsi török nagykövet a lapnak adott interjúja, melyben hosszasan sorolta Ausztriával szembeni fenntartásait. Tezcan az osztrák szocialistákat is támadta, mert szerinte nem küzdenek eléggé az emberi jogokért.

Swoboda fenntartásait hangsúlyozta azzal kapcsolatban is, hogy az unió képes-e egy újabb nagy ország felvételét megemészteni. Ezért szükséges egy megoldás kidolgozása Ukrajna számára is. Mindkét ország igen fontos az uniónak, ugyanakkor fennáll a veszélye annak, hogy kelet felé fordulnak. Teljes jogú tagság lehetőségét nem látom Ukrajna számára sem – mondta Swoboda.

Horvátország uniós felvételével kapcsolatban attól tart a politikus, hogy az késhet, mivel összekapcsolnák az uniós szerződés módosításával. Több ország álláspontja szerint a horvát csatlakozással egy időben szavaznának a tagállamok arról, hogy egy euróövezetbe tartozó államot szabad-e pénzügyileg támogatni. Ezenfelül Németország szeretne felvenni egy olyan passzust is, mely lehetővé tenné az euróövezet tagállamainak csődeljárását. Mivel a horvát belépést minden tagállamnak ratifikálni kell, ezért a szerződéskiegészítésekről ezzel egy időben kellene szavazni.

Swoboda, aki az EP-ben Horvátország csatlakozási érettségéért felelős, azzal számol, hogy az EU 2011 közepére befejezi Zágrábbal a csatlakozási tárgyalásokat. Az EP döntése és a tagállamok ratifikációja elhúzódhat 2012 közepéig is. Korábban 2012 januárjával számoltak. Egy elhúzódó ratifikációs vita azonban hosszabb késést is eredményezhet.

Tages-Anzeiger – tagesanzeiger.ch

A baloldali-liberális zürichi napilapban Verena Vonaburg A bosszantó minaret című cikkében foglalkozik az egy évvel ezelőtt elfogadott kezdeményezés következményeivel. A 2009. november 29-én, 60 százalékos támogatottsággal elfogadott minaretkezdeményezés rendkívüli nemzetközi visszhangot okozott, míg a svájci belpolitikában máig alig történt valami.

A leglátványosabb politikai következménye a minaretkezdeményezésnek, hogy a külföldi bűnözők kitoloncolásáról rendezett népszavazáson már egy ellenjavaslatról is lehet szavazni. Ezt azonban a félelem szülte. Ugyanis belátták, csak egy ellenjavaslat állíthatja meg a népszerű kezdeményezést. Ugyanakkor ezt a népszavazást sem előzte meg egy vita az együttélés szabályairól, a nézeteltérés a bűnöző külföldiekre korlátozódott.

A baloldalnak máig nehezére esik a minaretek betiltásáról rendezett szavazás értelmezése. Fél évig tartott, amíg a szocialisták képesek voltak a helyzet elemzésére, melyben kifejtették álláspontjukat az iszlámról. Igaz, ezt a dokumentumot a párt később ad acta tette. Pedig igen fontos lenne egy bátor baloldali hang ebben a kérdésben.

Teljesen átadták a terepet az SVP-nek, a minaretkezdeményezés győztesének. Most a népszavazás évfordulóján az SVP egy manifesztumot hozott nyilvánosságra Nem Svájc iszlamizálására címmel. A Néppárt azzal vádolja a kormányt, hogy megkerüli ama kérdés megválaszolását, milyen következtetések vonhatóak le a népszavazásból. Szerintük a kérdést még mindig tabuk uralják.

Saida Keller-Messahli, a Fórum Egy Haladó Iszlámért nevű kezdeményezés vezetője szintén aggódik, de más okból. Ő úgy látja, tavaly óta feszültebb a helyzet. „Ezt a gátlástalan agresszivitást nem tapasztaltam a tavalyi népszavazás előtt. Ez bizalmatlanságot és rossz érzést kelt a muzulmánokban” – jelentette ki.