Az ember, természetéből fakadóan, azért ad kicsinek, nagynak, szülőnek, gyereknek, házastársnak, rokonnak és barátnak olyasmit ajándékba, amivel megörvendezteti, mert célja van vele. Nem öncélja, hanem célja, egészen pontosan: szándéka, ami a felsorolt „célszemélyekkel” való viszonyából következően csakis jó szándék lehet. A megajándékozott kisgyermek önfeledt öröme a csillogó karácsonyfa, az alatta lévő játék autó, baba, mackó láttán, az apa és a jó barát elégedett mosolya, amellyel a jól eltalált könyvet, a különleges bor palackját forgatja, a vágyott parfümöt megpillantó feleség megkönnyebbült sóhajtása annak is örömet szerez, akitől ajándékba kapta.
(Magyar Nemzet, 2010. december 27.)
origo.hu
Ókori tárgy került elő egy családi vitrinből
