Az államtitkár szerint azzal, hogy Brüsszelben a bizottság jóváhagyta a magyar kérést, hogy három évvel hosszabbítsák meg a külföldiek és a gazdasági társaságok földvásárlási tilalmát, azaz a földmoratóriumot, lehetőség nyílik a magyar földügyek rendbetételére. Ez azt jelenti, hogy konszolidálni kell a magyar földpiacot, rendezni kell a birtokügyeket, és megfelelő jogi környezetet kell teremteni annak érdekében, hogy a moratórium lejárta után, a liberalizáció hatályba lépésekor a magyar gazdálkodók ne kerüljenek hátrányba a külföldiekkel szemben.
Ángyán József rámutatott: jelenleg még igen nagyok a különbségek a magyar és a külföldi földárak között. Magyarországon egy hektár termőföldet 200 ezer és 2 millió forint között lehet megszerezni, míg Nyugat-Európában 5-15 millió forint között alakul az ár.
A birtokügyek rendezése kapcsán az államtitkár megemlítette, hogy a kaotikus viszonyokat rendezni kell, ugyanis az osztatlan, közös tulajdonban lévő földterületek nagysága még eléri az 1,5 millió hektárt. Ez akadálya a birtokrendezésnek, és a cél az, hogy lehetőség szerint egy tagban művelhessék a gazdálkodók földterületeiket. Emellett meg kell erősíteni a családi gazdaságokat, valamint megteremteni a gazdálkodáshoz szükséges pénzügyi környezetet – tette hozzá az államtitkár.
Időszerű egy új földtörvény alkotása, amelynek előkészítése Ángyán József tájékoztatása szerint már meg is kezdődött. Ebbe a folyamatba illeszkedik a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet létrehozása, amely a földtulajdoni viszonyok rendezésében játszik majd szerepet, továbbá az állam elővásárlási jogának biztosítása, valamint a helyben lakás fogalmának pontos meghatározása. Emellett az úgynevezett üzemszabályozási törvényt is meg kell alkotni annak érdekében, hogy például tudható legyen, ki hány üzemet működtethet. Az államtitkár szerint ez is alapvető feltétele annak, hogy rendezett viszonyok jöjjenek létre a területen.
(MTI)
Észak-Korea
Észak-Korea komoly bejelentést tett az orosz külügyminiszternek
