A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbb közölt statisztikája szerint idén augusztus–októberben a 15–64 éves korcsoportra számított foglalkoztatási ráta 56 százalék volt.
Az MTI-hez hétfőn eljuttatott tanulmány emlékeztet: Magyarországon az aktív korú, vagyis 14 és 64 év közötti népesség 6,7 millió fő, és közülük mintegy 3,7 millió foglalkoztatott. A 25 és 55 év közötti legalább középfokú végzettséggel rendelkezők körében a legnagyobb az aktivitás, ezekben a csoportokban az aktivitási ráta közel van az európai uniós átlaghoz, míg a 20–24 éves felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében meg is haladja azt. A többi csoportban azonban nem ilyen kedvező a helyzet, például az általános iskolai végzettséggel rendelkezők, a fiatalok és a hatvan év felettiek körében tíz százalékponttal marad el az aktivitási ráta az EU27 átlagától.
A KT a tanulmányban egy gondolatkísérletet számszerűsít: ha Magyarországon minden társadalmi csoport – életkor, végzettség, nem szerint – elérné azt a foglalkoztatási rátát, amely Svédországban jellemzi ezeket a csoportokat, mekkora foglalkoztatottság bővüléssel lehetne számolni nemzetgazdasági szinten és az egyes csoportok szintjén. A számítások szerint 622 ezer teljes munkaidős foglalkoztatottal lenne több ekkor Magyarországon, ez pedig „messze elmarad a kormány által középtávon kitűzött egymillió fős foglalkoztatottságbővüléstől” – olvasható a tanulmányban. Az új foglalkoztatottak a tanács szerint főként a 24 év alattiak, az 55 év felettiek és a szülőképes korú nők csoportjából kerülhetnének ki.
Megvizsgálták a tanulmányban azt is, hogy milyen aktív munkaerő-piaci programokkal tudták a célzott csoportok aktivitását növelni más országokban. A Költségvetési Tanács rámutat: segíthetnek az aktivitás növelésében a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatások, így például az álláskereséssel kapcsolatos tanácsadás, az információszolgáltatás vagy a munkanélkülieket foglalkoztatók támogatása.
Hatásosak lehetnek a főként tartós munkanélkülieket célzó képzési programok iskola jellegű képzéssel, tanfolyamokkal, valamint az átképzési programok más, foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokkal ötvözve. A nemzetközi tapasztalatok szerint növelik a foglalkoztatottságot a fiatalokat célzó képzési programok, valamint a bértámogatás, és a társadalmi csoportokat speciálisan célzó programok is, de érdemes segíteni a kisvállalkozásokat és az önfoglalkoztatottakat is – mutat rá a tanulmány.
(MTI)
Washington
A horvát kormányfő óva intett a vámháborútól
