17 ezer hektáron pusztult ki az őszi vetés

Összesen 17 ezer hektár őszi vetés pusztult ki a belvíz és a csapadékos időjárás miatt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében – közölte a térségi Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal munkatársa.

MNO
2011. 04. 16. 11:43
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A legfrissebb adatok szerint a káposztarepcéből, a rozsból, a tritikáléból, az őszi búzából és árpából 52 584 hektár lett elvetve, ami a tervezett terület 96 százaléka. Ennek mintegy harmadán pusztultak ki a növények a belvíz miatt, amely leginkább az őszi búzát károsította: a növény esetében több mint 9 ezer hektáron ment tönkre a termés – ismertette Mátyás László.

Mint azt a szakember elmondta, az elmúlt hetekben ugyan jelentősen csökkent az elöntött területek nagysága, de még mindig 38 ezer hektárt borít víz a szántókon, s a károsan átnedvesedett területek nagysága is 49 ezer hektár. Időjárás függvénye, hogy ezekre a területekre lehet-e számítani a tavaszi vetésszerkezetek összeállítása során, de nem valószínű, hogy az érintett szántók teljes egészében bevethetők.

Szabolcsban egyébként összesen 182 400 hektáron végeznek magágyelőkészítéseket; a magborsó 80 százaléka, a zöldborsó és a zab 50 százaléka már a földekben van, a tavaszi árpa vetése pedig már befejeződött. Mátyás László közlése szerint burgonyából nagy az elmaradás: a tervezett vetésterület folyamatosan csökken, pillanatnyilag 1570 hektár a tervezett területnagyság, de a növényből mindössze 400 hektár van elültetve. A napraforgó esetében 53 ezer hektár várható ebben az évben, ebből eddig 1400 hektárnyi területet vetettek be.

A kukorica esetében a hideg talaj miatt még nem kezdődtek el a munkálatok, ráadásul az előzetes becslések szerint 66-68 ezer hektárnyi területet a belvíz, illetve a túlnedvesedés miatt nem biztos, hogy bevetnek a gazdálkodók. Konkrét adatokat május közepén lehet mondani, de az már biztos, hogy emiatt a 182 ezer hektáros tervezett magágyelőkészítés nem fog teljesülni – tette hozzá a szakember.

Emellett mintegy 17 ezer hektárnyi kukoricaterület betakarítása húzódott el tavalyról idén márciusra, s ebből 6 ezer hektár még mindig betakarítatlan. A terméskiesés a kalkulációk szerint a 2010. évi termésátlaghoz képest 20 százalékos, ami elsősorban a csapadékos időjárással, a gombabetegségekkel és a vadkárokkal magyarázható. Sok gazdálkodó ezért bizonytalan abban, hogy milyen növénykultúrát és mikor vessen – összegezte tapasztalatait a szakember.

Mátyás László szerint az egyik legjobb megoldás a május közepéig vethető rövid tenyészidejű kukorica, ami – bár 20-25 százalékos terméscsökkenéssel takarítható be a normál kukoricához képest – a jelenlegi árakat figyelembe véve jelentős jövedelmet hozhat a gazdáknak.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.