A japán események világpiaci hatásainak kivizsgálását sürgetik

A japán természeti katasztrófa miatti problémák, a fukusimai atomerőmű súlyos helyzete bizonytalanná teszik a világgazdaság kilátásait, ezért a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) minél előbb ki kell vizsgálnia a japán események világpiaci hatásait – közölte Japán pénzügyminisztere, Noda Josihiko az IMF tavaszi gyűlésén.<br /><br /><a href="http://www.mno.hu/portal/778432" target="_blank"><strong>• Nukleáris válság: a japán társadalom egyre türelmetlenebb</strong></a>

MNO
2011. 04. 17. 9:41
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Noda szerint a földrengés és az azt követő szökőár következményei a világgazdaságot és a foglalkoztatást is veszélyeztethetik, amennyiben elhúzódó hatások mutatkoznak a keresleti és a kínálati oldalon. Noda elismerte, hogy a fukusimai atomerőmű problémái „nemcsak Japán, hanem más országok energia- és környezetvédelmi politikáját is befolyásolhatják”. A japán pénzügyminiszter megismételte korábbi kijelentését, amely szerint a japán gazdaság talpra állhat, amint beindulnak az újjáépítési munkálatok. Hasonló gazdasági növekedés volt a Kobe térségét sújtó, 1995-ös földrengést követően – tette hozzá. Noda nem kívánt nyilatkozni azzal kapcsolatosan, hogy a növekedés mikortól indulhat be.

A legnagyobb bizonytalanságot a fukusimai atomerőmű jelenti, amelynek reaktorai a március 11-i földrengés és az azt követő szökőár hatására súlyosan meghibásodtak. Az atomerőműben az elmúlt hónapban több robbanás történt, és a környék lakóit több tíz kilométer sugarú körben kimenekítették. Noda ígéretet tett arra, hogy „pontos és gyors információval szolgálnak az atomkatasztrófával kapcsolatban a lehető legnagyobb átláthatósággal”.

Ugyanakkor arra szólított fel, hogy valamennyi állam „racionális válaszlépéseket tegyen, amelyek tudományosan megalapozottak”. A sugárfertőzés veszélye miatt több ország olyan japán termékek behozatalát tiltotta meg, vagy szigorított meg ellenőrzésüket, amelyekre közvetlenül nincsenek hatással a fukusimai események. Több kritikus vélemény is kifogásolta, hogy a japán kormány nem volt megfelelően felkészülve egy ilyen méretű válság megoldására. Noda úgy fogalmazott: „az egyik tanulság, amit a földrengéstől tanultunk az, hogy mennyire fontos, a megfelelő felkészültség”.

A japán északkeleti tartományait sújtó március 11-i földrengésben és az azt követő szökőárban több mint tízezer ember vesztette életét. A szökőár számos part menti településen pusztított és súlyos károkat okozott a fukusimai atomerőmű több reaktorában. A katasztrófa hatására az ország iparának termelési láncaiban fennakadások alakultak ki. A sugárfertőzés veszélye miatt jelentős mértékben visszaesett a szigetország élelmiszer-ipari termékei iránti külföldi kereslet.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.