A japán események világpiaci hatásainak kivizsgálását sürgetik

A japán természeti katasztrófa miatti problémák, a fukusimai atomerőmű súlyos helyzete bizonytalanná teszik a világgazdaság kilátásait, ezért a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) minél előbb ki kell vizsgálnia a japán események világpiaci hatásait – közölte Japán pénzügyminisztere, Noda Josihiko az IMF tavaszi gyűlésén.• Nukleáris válság: a japán társadalom egyre türelmetlenebb

Noda szerint a földrengés és az azt követő szökőár következményei a világgazdaságot és a foglalkoztatást is veszélyeztethetik, amennyiben elhúzódó hatások mutatkoznak a keresleti és a kínálati oldalon. Noda elismerte, hogy a fukusimai atomerőmű problémái „nemcsak Japán, hanem más országok energia- és környezetvédelmi politikáját is befolyásolhatják”. A japán pénzügyminiszter megismételte korábbi kijelentését, amely szerint a japán gazdaság talpra állhat, amint beindulnak az újjáépítési munkálatok. Hasonló gazdasági növekedés volt a Kobe térségét sújtó, 1995-ös földrengést követően – tette hozzá. Noda nem kívánt nyilatkozni azzal kapcsolatosan, hogy a növekedés mikortól indulhat be.

A legnagyobb bizonytalanságot a fukusimai atomerőmű jelenti, amelynek reaktorai a március 11-i földrengés és az azt követő szökőár hatására súlyosan meghibásodtak. Az atomerőműben az elmúlt hónapban több robbanás történt, és a környék lakóit több tíz kilométer sugarú körben kimenekítették. Noda ígéretet tett arra, hogy „pontos és gyors információval szolgálnak az atomkatasztrófával kapcsolatban a lehető legnagyobb átláthatósággal”.

Ugyanakkor arra szólított fel, hogy valamennyi állam „racionális válaszlépéseket tegyen, amelyek tudományosan megalapozottak”. A sugárfertőzés veszélye miatt több ország olyan japán termékek behozatalát tiltotta meg, vagy szigorított meg ellenőrzésüket, amelyekre közvetlenül nincsenek hatással a fukusimai események. Több kritikus vélemény is kifogásolta, hogy a japán kormány nem volt megfelelően felkészülve egy ilyen méretű válság megoldására. Noda úgy fogalmazott: „az egyik tanulság, amit a földrengéstől tanultunk az, hogy mennyire fontos, a megfelelő felkészültség”.

A japán északkeleti tartományait sújtó március 11-i földrengésben és az azt követő szökőárban több mint tízezer ember vesztette életét. A szökőár számos part menti településen pusztított és súlyos károkat okozott a fukusimai atomerőmű több reaktorában. A katasztrófa hatására az ország iparának termelési láncaiban fennakadások alakultak ki. A sugárfertőzés veszélye miatt jelentős mértékben visszaesett a szigetország élelmiszer-ipari termékei iránti külföldi kereslet.

(MTI)