Az államtitkár erről az Európai Bizottság közös kutatóközpontja (Joint Research Centre, JRC) budapesti konferenciájának szünetében nyilatkozott. Cséfalvay hangsúlyozta: az EU2020 stratégia keretében az Európai Unió célja, hogy az évtized végére a GDP 3 százalékát fordítsák k+f-re, a jelenlegi 1,9 százalék helyett. Hozzáfűzte: Magyarország az EU2020-hoz kapcsolódó nemzeti programjában – amelyet április közepén mutat be az Európai Bizottságnak – 1,8 százalékos GDP-arányos ráfordítást vállalt.
A kormány jelenleg még tárgyalja a nemzeti programot. A GDP-arányosan 1,8 százalékos k+f ráfordítás reális célkitűzés, megfelel Magyarország adottságainak, hagyományainak – hangsúlyozta Cséfalvay. A magyarországi kutatás-fejlesztés átalakításáról elmondta: az intézményrendszer átalakítását tavaly a Nemzeti Innovációs Hivatal létrehozásával elvégezték, az idei feladat a finanszírozási rendszer áttekintése. Utóbbi magában foglalja a meglévő innovációs járulékrendszer vizsgálatát, valamint a pótlólagos források – kockázati tőke bevonása, közbeszerzések – bevonási lehetőségeinek áttekintését. A kormány ezenkívül megfontolja, hogy ne csak közvetlen támogatásokkal, hanem adókedvezményekkel is segítsék a vállalkozások kutatás-fejlesztési tevékenységét – emelte ki Cséfalvay.
Az államtitkár szerint az Európai Unióban azért szükséges növelni a k+f ráfordításokat, mert a versenytársak közül az Egyesült Államok GDP-arányosan 0,8, Japán pedig 1,5 százalékkal költ többet kutatás-fejlesztésre, és ez az évek során felhalmozódva versenyhátrányt okozhat Európának. Felhívta a figyelmet arra, hogy kiegyenlítettebbé kellene tenni az európai kutatás-fejlesztési „körképet”, mert jelenleg a k+f tevékenység néhány országra – például Németországra, Nagy-Britanniára – koncentrálódik. A 2014-től kezdődő, következő uniós tervezési időszakban figyelembe kell venni a kelet-közép-európai k+f lehetőségek jobb kihasználását, erősítését – hangsúlyozta.
A keddi JRC-konferencia a magyar elnökség szervezésében a negyedik, kutatás-fejlesztéssel foglalkozó nagyszabású tanácskozás – emlékeztetett Cséfalvay. A közös kutatóközpont az Európai Bizottság számára végez szakpolitikai elemzéseket azzal a céllal, hogy a bizottság által megfogalmazott javaslatokat szakmailag is alátámasszák – fejtette ki az államtitkár. A budapesti konferencián az innováció erősítésének lehetőségeit vitatják meg a résztvevők.
A JRC a tudományos akadémiákkal is erősebb kapcsolatot szeretne kiépíteni, a keddi konferencia ezt a célt is szolgálja – jelezte Cséfalvay Zoltán. A JRC jelenleg öt uniós tagállamban hét kutatóközponttal működik, ahol több mint 2700 kutató dolgozik – hangsúlyozta az államtitkár, hozzáfűzve, hogy a kutatói hálózat mintegy 50 magyar kutatóintézménnyel, tanszékkel van kapcsolatban.
(MTI)
Nagy-Britannia csatlakozik az Oroszország elleni szankciókhoz
