A k+f finanszírozás felülvizsgálatát tervezi a kabinet

A kormány még az idén felülvizsgálja a kutatás-fejlesztés (k+f) finanszírozását, a rendszert azért kell hatékonyabbá tenni, hogy 2020-ra GDP-arányosan a jelenlegi 1,15 százalékról 1,8 százalékra nőhessenek a k+f ráfordítások Magyarországon – mondta Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai államtitkára kedden.• Hazánk és az unió azonos vezérelveket vall a fejlesztésben

MNO
2011. 04. 05. 14:44
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az államtitkár erről az Európai Bizottság közös kutatóközpontja (Joint Research Centre, JRC) budapesti konferenciájának szünetében nyilatkozott. Cséfalvay hangsúlyozta: az EU2020 stratégia keretében az Európai Unió célja, hogy az évtized végére a GDP 3 százalékát fordítsák k+f-re, a jelenlegi 1,9 százalék helyett. Hozzáfűzte: Magyarország az EU2020-hoz kapcsolódó nemzeti programjában – amelyet április közepén mutat be az Európai Bizottságnak – 1,8 százalékos GDP-arányos ráfordítást vállalt.

A kormány jelenleg még tárgyalja a nemzeti programot. A GDP-arányosan 1,8 százalékos k+f ráfordítás reális célkitűzés, megfelel Magyarország adottságainak, hagyományainak – hangsúlyozta Cséfalvay. A magyarországi kutatás-fejlesztés átalakításáról elmondta: az intézményrendszer átalakítását tavaly a Nemzeti Innovációs Hivatal létrehozásával elvégezték, az idei feladat a finanszírozási rendszer áttekintése. Utóbbi magában foglalja a meglévő innovációs járulékrendszer vizsgálatát, valamint a pótlólagos források – kockázati tőke bevonása, közbeszerzések – bevonási lehetőségeinek áttekintését. A kormány ezenkívül megfontolja, hogy ne csak közvetlen támogatásokkal, hanem adókedvezményekkel is segítsék a vállalkozások kutatás-fejlesztési tevékenységét – emelte ki Cséfalvay.

Az államtitkár szerint az Európai Unióban azért szükséges növelni a k+f ráfordításokat, mert a versenytársak közül az Egyesült Államok GDP-arányosan 0,8, Japán pedig 1,5 százalékkal költ többet kutatás-fejlesztésre, és ez az évek során felhalmozódva versenyhátrányt okozhat Európának. Felhívta a figyelmet arra, hogy kiegyenlítettebbé kellene tenni az európai kutatás-fejlesztési „körképet”, mert jelenleg a k+f tevékenység néhány országra – például Németországra, Nagy-Britanniára – koncentrálódik. A 2014-től kezdődő, következő uniós tervezési időszakban figyelembe kell venni a kelet-közép-európai k+f lehetőségek jobb kihasználását, erősítését – hangsúlyozta.

A keddi JRC-konferencia a magyar elnökség szervezésében a negyedik, kutatás-fejlesztéssel foglalkozó nagyszabású tanácskozás – emlékeztetett Cséfalvay. A közös kutatóközpont az Európai Bizottság számára végez szakpolitikai elemzéseket azzal a céllal, hogy a bizottság által megfogalmazott javaslatokat szakmailag is alátámasszák – fejtette ki az államtitkár. A budapesti konferencián az innováció erősítésének lehetőségeit vitatják meg a résztvevők.

A JRC a tudományos akadémiákkal is erősebb kapcsolatot szeretne kiépíteni, a keddi konferencia ezt a célt is szolgálja – jelezte Cséfalvay Zoltán. A JRC jelenleg öt uniós tagállamban hét kutatóközponttal működik, ahol több mint 2700 kutató dolgozik – hangsúlyozta az államtitkár, hozzáfűzve, hogy a kutatói hálózat mintegy 50 magyar kutatóintézménnyel, tanszékkel van kapcsolatban.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.