A maffia állt a halálbrigád mögött? + Videó + Képriport

A bizonyítási eljárással folytatódott a romák sérelmére elkövetett, hat halálos áldozattal járó támadássorozat büntetőtárgyalása szerdán a Pest Megyei Bíróságon. Az elsőrendű vádlott a bíró által ismertetett nyomozati vallomásában, amelyet a tárgyaláson is fenntartott, maffiakapcsolatokról beszélt, valamint elismerte a tarnabodi fegyveres és gyújtópalackos támadást.<br /><br /><a href="http://www.mno.hu/portal/775924" target="_blank"><strong>• „Felháborító, amit Gyurcsány művelt a bíróságon”</strong></a><br /><a href="http://www.mno.hu/portal/775902" target="_blank"><strong>• Romagyilkosságok: csak egyetlen vádlott tagadja bűnösségét</strong></a>

Tekintse meg a Hír Televízió felvételét!

Kiss Árpád Sándor – tagadva a besenyszögi fegyverrablásban való részvételét – azt mondta: a fegyvereket először Pető Zsolt harmadrendű vádlott kutyafarmján látta, majd azokkal később több alkalommal más-más helyszíneken lőgyakorlatokat tartottak. Állítása szerint Pető Zsolt „behajtás során” szerezte, a lőszereket pedig egy illegális fegyverkereskedéssel is foglalkozó, „Kígyó” becenevű volt szkinhedtől, aki egy Szabolcs nevű „túrkevei cigány maffiózó testőre”.

Pető Zsolt az eddig ellene felhozott összes vádat tagadta, így azt is, hogy fegyvereket szerzett volna be, vagy azokat a lakásán, vagy telkén tárolta volna. Az eddigi tárgyalásokon csak a harmadendű vádlott tagadta, hogy bármilyen bűncselekményhez köze lenne, a többiek részbeni beismerő vallomásokat tettek. Elismerték a galgagyörki, a piricsei és a tarnabodi támadást, míg a negyedrendű vádlott, Csontos István a tiszalöki és a kislétai támadásban játszott szerepéről tett említést.

A szerdai tárgyaláson ismertetett iratok szerint az elsőrendű vádlott – aki vallomását fenntartotta – azt mondta: Csontos István, aki korábban szerződéses katona volt, katonatársaitól, akik között vannak aktívan szolgálók is, géppisztolytárakat és nyomjelzős lőszereket szerzett. Kiss Árpád Sándor állítása szerint a negyedrendű vádlott „nagyszabású katonai akciót” tervezett, ezért egy katonai laktanyát is meg akart támadni, és „felderítést végezve” fotókat is készített az objektumról.

Tarnabodon lövöldöztek

Kiss Árpád vallomása szerint nem akartak társulni ehhez a cselekményhez, ezért többet nem is beszéltek arról. Egy, a letartóztatásuk során lefoglalt adathordozón Hajdúhadházon készített fotók is találhatók, azok készítését Csontos István a tárgyaláson ugyan elismerte, de azt tagadta, hogy lőszereket szerzett volna be, illetve a laktanya támadására készült volna. Azt hangsúlyozta: egy ilyen akció után a katonai titkosszolgálat úgyis első körben volt katonákat keresett volna, így a lehetséges elkövetői körben már elsőként felmerült volna a neve.

Kiss Árpád a rendőröknek beszélt a negyedik, tarnabodi támadásról is. Elmondta, hogy elment felderíteni a terepet, részletezte, hogy hogyan készítették a Molotov-koktélokat, és hogyan készítették össze a fegyvereket. Beszélt a támadásról, arról, ahogy a többiekkel együtt ő is Molotov-koktélokat dobott az épületre. 40 lövés is eldördült. Kiss Árpád azt állította, úgy tudták, hogy az épület lakatlan, és hozzátette, hogy szerencsésnek tartja, hogy nem sérült meg senki.

A vádirat szerint az első-, a másod- és a harmadrendű vádlott által szeptember 29-én, Tarnabodon elkövetett támadás „félresikerült”, mert nem romák házait támadták meg, ugyanis a korábban kiszemelt házakat az aljnövényzet miatt nem tudták megközelíteni. A tarnabodi támadással a cselekmény utáni napokban három helybéli roma fiatalt gyanúsítottak meg, tizenegy hónapig voltak előzetes letartóztatásban egy tanúvallomás és ruházatukon talált lőpornyomok miatt. A három fiatalt, akik kártérítési pert indítottak jogtalan fogva tartásuk miatt, a bíróság előtt álló négy vádlott elfogása után engedték szabadon.

Mi van a fotókkal?

Az elsőrendű vádlott ugyanakkor tagadta, hogy ő követte volna el a 2009. április 22-i tiszalöki gyilkosságot, amelyet a vádirat szerint lesben állva, egyetlen, szívre leadott célzott lövéssel követett el. Azt vallotta, hogy ő nem is volt Tiszalökön, a kocsiját adta kölcsön Csontos Istvánnak. Csontos ment érte Debrecenbe, majd megkérte, hogy vigye őt haza, de elakadtak a sárban és ekkor kértek segítséget, és végül mezőgazdasági gépekkel mentették ki őket. Csontos ezt tagadta a bíróságon.

Kiss Árpád tagadta, hogy előzőleg terepfelmérést tartott volna és fényképeket készített volna a helyszínről. A bíró ezt cáfolandó a vádlott elé tárt olyan fotókat és szakértői jelentéseket, amelyek azt bizonyítja, hogy Kiss Árpád Tiszalökön járt, hiszen szerepel az említett fotón, és a fényképek házakat és a hidat is ábrázolják. A bíró megjegyezte, eszerint nem egyedül járt a vádlott a helyszínen, mert a bizonyítékként csatolt fotót, amelyen szerepel, ő nem készíthette.

Kiss Árpád azzal védekezett, hogy a fotók egyrészt nem a tiszalöki helyszínt ábrázolják, és nem lehet megállapítani mikor készültek. A szakértők viszont megállapították, hogy a fényképek a gyilkosságot megelőzően egy, illetve három héttel korábban készültek a támadás helyszíne közelében.

Az elsőrendű vádlott tagadta azt is, hogy ő adott volna le golyós vadászpuskából két célzott lövést 2008. szeptember 5-én Nyíradonyban, ahol a támadás nem járt személyi sérüléssel. A vádirat szerint Kiss Árpád a környéken autózva figyelt fel a könnyű célpontnak számító romák által lakott házakra, majd este egyedül visszatérve rálőtt a házakra.

Nem volt képben?

Csontos István a nyomozás szerint kapcsolatban állt a katonai titkosszolgálattal és a tiszalöki gyilkosság után, a kislétai támadást megelőzően találkozott tartótisztjével is, de a gyilkosságsorozatról nem tett említést. A negyedrendű vádlottat, akit bűnsegédlettel vádolnak, a tiszalöki gyilkosság idején Polgáron rendőri igazoltatás után elengedték, majd később, társai augusztus 21-i elfogásakor a rendőrök, szintén igazoltatás után, elengedték. A Nemzeti Nyomozó Iroda vezetője ezt a sajtónak korábban azzal magyarázta, azért engedték el akkor hajnalban, „mert nem volt képben”, és csak órákkal később derült ki, hogy köze van a támadássorozathoz.

A Honvédelmi Minisztérium a vádlottak elfogása után egy hónappal, 2010. szeptember 21-én kiadott közleményében viszont azt tudatta: a nyomozó hatóság 2010. június 30-án konkrét információkat kért Csontos Istvánról, és ennek a Katonai Biztonsági Hivatal haladéktalanul eleget is tett. A per iratismertetéssel folytatódik a Pest Megyei Bíróságon.

(MTI, hírTV)