Kugler: Nem volt elég mély a szemléletváltás a MÁV-nál

Jelentős szemléletváltás történt a Magyar Államvasutaknál (MÁV) 2002 és 2006 között, de nem elég mélyen ahhoz, hogy a személyszállítást szolgáltatásként végezze a MÁV – mondta Kugler Flórián, a MÁV volt humánpolitikai vezérigazgató-helyettese a parlament vizsgálóbizottságának kedden megtartott ülésén.

A MÁV jelenlegi gazdasági helyzetéhez vezető, 2002–2010 közötti – kiemelten a MÁV Zrt. szerkezetátalakítására és a leánytársaságok privatizációjára vonatkozó – döntések vizsgálatára létrehozott vizsgálóbizottság ülésén Kugler Flórián ehhez hozzátette: a MÁV Cargo piacorientált cég lett. Szavai szerint a pénzügyi, a vállalatirányítási, a humánerőforrás, a befektetéskezelés és az infokommunikáció sikeres volt, de ez nem volt elég ahhoz, hogy a szemléletváltás áthassa az egész vasúttársaságot. A volt MÁV-vezető megjegyezte, hogy ő 2002 és 2006 között volt a MÁV alkalmazottja, így sok képviselői kérdésre nem tud választ adni.

Jávor Benedek LMP-s képviselőnek, a bizottság alelnökének kérdésére, hogy hány új vezető és honnan érkezett a MÁV-hoz 2002-ben, a volt humánpolitikai vezető elmondta: emlékei szerint 30-50 ember érkezett a Moltól, de nem mindenki vezetői pozícióba. Erre azért volt nagy szükség, mert a tulajdonostól azt a megbízást kapták, hogy az Európai Unió közlekedéspolitikai elvárásának tegyék megfelelővé a MÁV-ot, dolgozzanak ki stratégiát, és javítsák az állami vasútcég hatékonyságát. Példaként a bérelszámolás rendszerét említette Kugler Flórián, ami ma már – kisebb hardverfejlesztés eredményeként – akár a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnél lévő állami cégek bérszámfejtését is el tudná végezni.

„Háborús állapotok„

Manninger Jenő fideszes képviselő, bizottsági elnök egyebek között a szakszervezetek munkaidő-kedvezményét firtató kérdéseket tett fel, megjegyezve, hogy 2010-ben ez 900 millió forintjába került a MÁV-nak. A volt humánpolitikai igazgató a szakszervezetekkel való egyetértés zálogának nevezte a munkaidő-kedvezményről szóló megállapodást. Az új menedzsment 2002-ben ugyanis „háborús állapotokat” örökölt. A szakszervezetek bizalmatlanok voltak, ezért engedtek a munka törvénykönyvénél nagyobb kedvezményt. Kugler Lóránt megjegyezte: a MÁV véleményformálói „barátságtalanul fogadták az új menedzsmentet”, később hozzátette: még a tulajdonos sem „szerette” a Mándoki Zoltán irányította vezetői kart.

„Nem érzem magam bűnösnek a szakmakultúra lerombolásában” – jelentette ki Kugler Lóránt Korondi Miklósnak, a Jobbik képviselőjének erre irányuló kérdésére. A volt MÁV-vezető közlése szerint jelentős pénzeket költöttek szakemberképzésre, és együttműködési megállapodásokat kötöttek képzési intézményekkel a jobb képzésért. A MÁV-nál nem életpályamodellre, hanem karrierutak építésére van szükség – fűzte hozzá.

„Hangulatjelentésről nem hallottam”

Spaller Endre, a KDNP parlamenti képviselője megkérdezte például, hogy az oktatások során a résztvevőknek feladtuk volt-e a munkahelyi csoportjukról hangulatjelentést adni, Kugler Lóránt egyértelműen kijelentette: „Hangulatjelentésről nem hallottam. Kizártnak tartom. Nem tudom elképzelni, mire gondol képviselő úr.” A képviselői kérdésre a MÁV volt humánpolitikai vezérigazgató-helyettese közölte: távozása után cége 2007–2008-ban dolgozott a MÁV-nak, de összesen nem érte el cégének bevétele a 10 millió forintot.

Manninger Jenő kérdésére, miszerint a létszámcsökkentés eszköze volt-e a kiszervezés, a válasz az volt: a munkavállaló szempontjából nem volt kedvező, de a MÁV szempontjából igen, a menedzsmentnek pedig a MÁV érdekeit kellett figyelembe vennie. A bizottsági elnök az ülés végén jelezte, hogy május 24-ig kell elkészülnie a jelentésnek. Jávor Benedek bizottsági alelnök pedig azt hangsúlyozta, hogy a bizottságnak elsősorban ahhoz kellene segítséget adni, hogy miként lehetne a MÁV helyzetén javítani amellett, hogy megnevezi a kialakult helyzet felelőseit.

(MTI)