Mitől pöröghet föl az építőipar?

Az építőipar nagyon fontos terület lehetne a munkahelyteremtés szempontjából. A kisvállalkozások helyzetét nehezíti a hitelképtelenség, illetve a körbetartozás is. Vissza kell szorítani a korrupciót és lehetőséget kell adni azoknak a vállalkozásoknak is, amelyek értékteremtő munkát végeznek.

Mint ismert, lerakták az Opel új motorgyárának alapkövét Szentgotthárdon, ezzel megkezdődött az Opel 500 millió eurós beruházásának építkezése, amely 2012 végére készül el. A beruházás 5,5 milliárd forint állami támogatásban részesül. A járműipar fejlesztésével több ezer munkahely jön létre.

Időszakos mozgásról lehet szó, a nagy fellendülés még várat magára – mondta lapunknak Csath Magdolna azzal kapcsolatban, hogy a KSH jelentése szerint egy picit emelkedett az építőipari termelés volumene. Ágazati szereplők lapunknak elmondták: az épületenergetikai fejlesztések változásokat hozhatnak. A közgazdász szerint a gazdaság ezen ágának több olyan problémája van, amelyet még nem sikerült teljes mértékben megoldani. Ugyanakkor nagyon nehéz problémakörről van szó – teszi hozzá Csath Magdolna.

A kisvállalkozások helyzetét általában megnehezíti, hogy gyakran nem hitelképesek, ez pedig lehetetlenné teszi számukra a pályázatokon való elindulást, illetve a fejlesztéseket, építkezéseket is. Ez pedig erősen befolyásolja az építőipar teljesítményét is, ahogyan az is, hogy az emberek még nem merik felszabadítani az esetleges megtakarításaikat, amit lakásfelújításra, esetleg építkezésre fordítanának. A kismértékű pozitív kilengésben éppúgy benne lehet a vörösiszap tragédiája okán fellépő bontási, majd építő tevékenység, mint ahogy a Mercedes-gyár vagy éppen az Audi-beruházás által generált építkezések is. A szakember kiemelte: az építőipar nagyon fontos terület lehetne a munkahelyteremtésben is.

Egy felmérésre hivatkozva a közgazdász arról számolt be az MNO-nak, hogy a szektor vállalkozásainak több fő problematikája van. Egyik – nem meglepő módon – a körbetartozások mértéke. A vállalkozások szerint ha legalább kinntlévőségeik egy része nem folyik be, illetve ha a folyamatban lévő munkáikért nem kapják meg az ellenértéket, akkor elbocsátásokra fognak kényszerülni. A hierarchikus viszonyok, vagyis az az állapot, hogy a nagyobb munkák zömét nagy projektcégek, fővállalkozók kapják, amelyek azután az érdemi munkát rendkívül alacsony vállalási díjért adják tovább a kiscégeknek, szintén ellehetetlenítik a kisvállalkozásokat. Ezek a vállalási díjak ugyanis nem teszik lehetővé számukra a fejlődést. Mindez azért is gond – fogalmaz Csath Magdolna –, mert így a cégek nem tudnak élni a Széchenyi-tervben szereplő lehetséges pályázati lehetőségekkel sem, mivel nem hitelképesek.

További gond, hogy a munkahelymegőrzés és -teremtés költségei továbbra is magasak, és azok kitermelése különösen a hazai kkv-k számára nagy gond – teszi hozzá a szakember. „Pedig éppen ezek a cégek lennének képesek arra, hogy az adódó lehetőségek folyamatos és gyors kihasználására vállalkozva embereket vegyenek fel, például azok köréből is, akik akár a szigorodó rokkantságinyugdíj-szabályok, akár a későbbre tolódó nyugdíjkorhatár miatt megjelennek majd a munkaerőpiacon.” Hiszen senki sem gondolhatja azt, hogy ezeknek az embereknek esélyt teremtenének majd az autógyárak bővítése kapcsán létrejövő új munkahelyek. Márpedig munkahelyek kellenek, enélkül ugyanis a fogyasztás növekedése és az adóbevételek emelkedése is nehezen indulhat be, és mindez a GDP gyorsabb növekedését is gátolja – teszi hozzá a szakember. Szerinte „az energiatakarékossági programok – ablak-, ajtócsere, szigetelések – támogatása beindíthat valamilyen mozgást az építőiparban”.

A közbeszerzési tevékenységben a bürokrácia és a korrupció visszaszorítása, és a munkák azon vállalkozások számára való elérhetővé tétele, amelyek a tényleges, értékteremtő munkát végzik, jelentősen javíthatna a helyzeten – hívta fel a figyelmet Csath, aki szerint „végre megoldást kellene keresni a lánctartozások megszüntetésére, és a csalásokat elkövetők elleni törvényes eljárások lefolytatására is”.