Weber elmondta: az EKB jelenlegi, 1,25 százalékos alapkamata „expanzív, és támogatja a gazdaságot”. Ugyanakkor figyelmeztetett: az euróövezeti infláció „egyértelműen” az EKB középtávú, „2 százalék körüli, ám annál alacsonyabb” inflációs célja felett van. Az elmúlt héten az EKB 2009 májusa óta először emelt irányadó kamatlábán. Jean-Claude Trichet, az EKB elnöke a kamatdöntést követő sajtótájékoztatón elmondta, az emelés nem szükségszerűen egy szigorítási ciklus első kamatemelése.
A hét végi rendezvényen részt vevő Ángel Gurría, az OECD főtitkára a Reuters brit hírügynökségnek úgy nyilatkozott: „gazdaságpolitikai szempontból az egyik legnehezebb helyzet van most a világgazdaságban, amit életemben valaha is láttam”. A világ pénzügyi vezetőinek ugyanis egyszerre kell csökkenteni az államadósságot, munkahelyeket teremteni, miközben az inflációs veszélyekre is figyelniük kell – mondta a közgazdász. Gurría tájékoztatása szerint a hét végi tanácskozáson kevesebb szó esett az inflációról; inkább a növekedés és a költségvetési konszolidáció közötti egyensúly fenntartásától tárgyaltak. „Az infláció nagyobb hangsúlyt kaphat valamikor ősszel vagy jövő tavasszal” – tette hozzá.
(MTI)
Holtan került elő a kilenc éve nyomtalanul eltűnt szegedi egyetemista